Hetes cikkely: Bóka János enyhülésre számít az EU-eljárásban
A magyar kormányt ma hallgatják meg ismét az Európai Unió hetes cikkely szerinti eljárásában, amelyet Bóka János EU-ügyi miniszter politikai üggyé vált választási kampányeszköznek tart. Reményét fejezte ki, hogy a választások után objektív és konstruktívabb megközelítés uralkodik majd, bár nem táplál nagy reményeket.
Az eljárást 2018-ban indította az Európai Parlament, és ez már a hetedik alkalom, hogy a magyar kormányt meghallgatják a Tanácsban, amit a szabályok időszakosan előírnak. Bóka korábban jelezte, hogy a belga elnökség végére terveznek egy újabb meghallgatást, röviddel azelőtt, hogy Magyarország átveszi a testület vezetését július 1-től.
A Tanácsban az eljárás első szakaszának végén négyötödös többséggel dönthetnének ajánlásokról, de eddig ilyen még nem történt. A második szakasz végén pedig egyhangú döntés szükséges a tagállamoktól, ha büntetést, például a szavazati jog megvonását szeretnék alkalmazni.
Bóka szerint az eddig jellemző általános eszmecsere fog folytatódni, és nem számít arra, hogy az ajánlásokig eljutnak. A belga miniszter, Hadja Lahbib korábban felvetette a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztését, de Bóka reméli, hogy a választási kampányban elhangzott erős retorika és konfliktuskereső hozzáállás enyhülni fog a jövőben.
Lahbib szerint a magyar kormány nem hajtotta végre az összes szükséges reformot az eljárásból való kilépéshez, és példaként említette a pénzbüntetést, amit az EU bírósága szabott ki a menekültügyi ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt. Azonban nem beszélt arról, hogy előre mozdítanák az eljárást. A Szabad Európa szerint a belga miniszter nem feltétlenül konkrét kezdeményezésként utalt arra, hogy jó lenne továbblépni az eljárásban, és egy magas rangú forrás szerint már túl késő lenne bármit is tenni, így a keddi meghallgatás egy normális esemény lesz.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke hasznos megbeszélésre számított a magyar kormány képviselőivel, és kiemelte, hogy az uniós javaslattevő testületnek még mindig számos meglátása van, különösen a médiahelyzet, a felsőoktatási és egyesülési szabadság, valamint a még érvényes vészhelyzeti kormányzás kapcsán. Jourová szerint a július 1-től kezdődő magyar elnökség alatt fontos lesz, hogy a kormány képes legyen őszinte közvetítőként fellépni, és professzionális, semleges teljesítményt nyújtani.
Bóka János kijelentette, hogy az Európai Unió a hetes cikkely szerinti eljárást politikai nyomásgyakorlás eszközeként használta fel, hogy Magyarországot bizonyos álláspontok elfogadására kényszerítse. A miniszter szerint a jövőbeni tárgyalások során elhallgatnak majd azok a hangok, amelyek a 7. cikk eljárás folytatását bizonyos tárgyalási álláspontoktól tették függővé, és bár az eljárás lényege politikai természetű marad, reméli, hogy a konfliktuskereső hozzáállás enyhülni fog a jövőben.
Bóka hozzátette, hogy az Európai Unióban stratégiai vitákat fognak folytatni a következő intézményi ciklus szempontjából fontos szakpolitikai területekről, és a július 1-jén kezdődő uniós magyar elnökség fogja ezeket a vitákat irányítani. Emellett a keddi luxemburgi tanácsülésen napirenden van a demokrácia védelméről szóló csomag, valamint a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságáról szóló irányelv, amelyeket a magyar elnökség tovább fog vinni.
Hadja Lahbib, aki az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős miniszere, bejelentette, hogy az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. A tárgyalások megkezdését történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Unió számára, és hangsúlyozta, hogy az uniós integráció útja hosszú, a tárgyalások pedig szigorúak és megterhelőek lesznek. A belga miniszter kiemelkedőnek nevezte Ukrajna kitartását, hogy a folytatódó háború ellenére eredménnyel dolgozott és fogadott el számos reformot a tárgyalások megkezdése érdekében.