Izraeli legfelsőbb bíróság: kötelező a katonai szolgálat az ortodox zsidók számára
Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése értelmében kötelezővé válik az ortodox zsidók számára is a katonai szolgálat, ami jelentős hatással lehet Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánykoalíciójára.
A bíróság határozata véget vethet annak az évtizedek óta fennálló rendszernek, amely széles körű mentességet biztosított az ultraortodox férfiak számára a katonai szolgálat alól. Eddig csak a világi zsidó többségre vonatkozott a kötelező sorozás, ami három év szolgálatot jelentett a férfiak és két évet a nők számára. A legfelsőbb bíróság már 2017-ben megsemmisítette azt a törvényt, amely kodifikálta az ultraortodoxok mentességét, azonban többször is meghosszabbították a határidőt, és különböző késleltetési taktikákkal próbálták elodázni a végrehajtást. Most azonban egyértelművé vált: törvény hiányában minden izraeli állampolgárra ugyanazok a hadkötelezettségi szabályok vonatkoznak.
A bíróság határozata nemcsak a katonai szolgálatot írja elő az ortodox zsidók számára, hanem arra is kötelezi az izraeli kormányt, hogy vonja meg a támogatást azoktól a vallási iskoláktól, amelyek diákjai nem állnak készen a katonai szolgálatra. Ez a lépés további nyomást gyakorolhat a haredi pártokra, amelyek határozottan ellenzik az ultraortodox férfiak katonai szolgálatra való kötelezését. Netanjahu kormánykoalíciója két ilyen párt, az Egyesült Tórai Judaizmus és a Shas támogatására épül.
A miniszterelnök már hetek óta törekszik arra, hogy a Knesszetben elfogadtasson egy törvényt, amely mentesítené a haredi férfiakat a sorozás alól, azonban Yoav Gallant védelmi miniszter nyilvánosan bírálta ezeket az erőfeszítéseket. A legfelsőbb bíróság döntése, amely egyhangúlag született meg, azt eredményezheti, hogy az ultraortodox törvényhozók kivonulnak Netanjahu koalíciójából, ami az összeomlásához vezethet.
Az izraeli legfelsőbb bíróság korábban, 1988-ban már jelezte a kormánynak, hogy a haredi zsidók felmentése sérti az egyenjogúságot. Az eltelt évtizedek során az egymást követő kormányok és a kneszetek próbálkozásai a kérdés megoldására nem vezettek eredményre, a bíróság többször is törvénytelennek ítélte azokat. A mostani állásfoglalás egy hasonló márciusi legfelsőbb bírósági döntést követ, amikor elrendelte a katonai szolgálat teljesítése helyett jesivákban tanuló ultraortodoxok állami támogatásának leállítását.
Az ultraortodoxok a leggyorsabban növekvő kisebbség Izraelben, és kormányzati támogatásban részesülnek a magánkézben lévő iskolák, vallási és társadalmi szervezeteik számára. A törvényhozók évek óta dolgoztak azon, hogy ez megszűnjék, elítélve azokat a jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy kvázi autonóm társadalmak létezzenek Izraelben, miközben ezek nem fizetik az adókat, mert kevesen dolgoznak közülük, vagy a katonai szolgálatot, mert nem hajlandók bevonulni. Az ultraortodoxok régóta azzal érvelnek, hogy a Tóra tanulmányozása képezi azt a spirituális gerincet, amelyre alapozva a hadsereg is harcolni tud. Mivel Izraelnek több fronton is háborús fenyegetéssel kell szembenéznie, sok izraelinek az a határozott véleménye, hogy ne támogassák államilag az ultraortodox zsidókat.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a közelmúltban bejelentette, hogy a Hamász ellen októberben indított harcok intenzív szakasza lassan lezárul, és a katonai figyelem a libanoni határszakaszra kerülhet át. Ha Izrael szárazföldön is megtámadja a határ túloldalát ellenőrző Hezbollahot, a közel-keleti válság egy újabb, veszélyesebb szakaszába léphet. A Hezbollah elleni izraeli fellépés célja a szervezet kiszorítása a határtól körülbelül 30 kilométerre található Litáni folyó mögé, ami egy biztonságosabb helyzetet teremthetne. A határvidékről való kivonulás a Hezbollahnak nemzetközi jogi kötelessége, amelyet az ENSZ BT 1701. számú határozata ír elő, de amelynek eddig nem tett eleget.