Az EU-ban keresik a megoldást a magyar vétók hatástalanítására
Az Európai Unió tagállamai olyan módszereket keresnek, amelyekkel megakadályozhatják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány a soros elnökség idején is gyakran éljenek vétójogukkal az uniós határozatok ellen. A Financial Times szerint több jogi kiskaput is kihasználva próbálnak lépéseket tenni a magyar vétók semlegesítésére.
Az EU Tanácsának leköszönő belga elnöksége többféle megoldást javasolt, amelyekkel körbe lehetne menni vagy megnehezíteni a magyar kormány számára a vétójog használatát. Ilyenek például az uniós szerződések olyan rendelkezései, amelyek lehetővé teszik, hogy egyes döntéseket minősített többséggel hozzanak meg, vagy hogy több magyarázatot követeljenek azoktól az országoktól, amelyek vétójogukkal élnek.
Magyarország az elmúlt időszakban rekordszámú kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett, jelenleg hét, összesen 6,6 milliárd euró értékű, Ukrajnával kapcsolatos határozatot tart vissza. Egyes tagállamok ennél is agresszívebb lépéseket sürgetnek, például a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználását Kijev megsegítésére, amelyet Magyarország korábban tartózkodással kezelt.
A Tanács egy korábbi döntés alapján azt fontolgatja, hogy Magyarország májusi tartózkodása miatt jogilag kizárható legyen a további szavazásokból ebben a kérdésben. Más javaslatok között felmerült, hogy a Magyarországon tartandó miniszteri találkozókat bojkottálják, vagy bizalmas mellékleteket készítenek az uniós dokumentumokhoz, amelyek alternatív megoldásokat vázolnak fel a többi 26 tagállam számára.
Néhány tagállam még a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is megvitatná, amely a szavazati jog megvonásával fenyeget. A Financial Times információi szerint Magyarország nem emelt kifogást egy olyan jogi értelmezés ellen, amely szerint nincs beleszólása a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételek felhasználásába.
Magyar tisztviselők egy lehetséges alku keretében felvetették, hogy Budapest feloldaná vétóját az Ukrajnába küldött fegyverek visszatérítésére szánt támogatásokkal kapcsolatban, cserébe a jogállamisági és korrupciós aggályok miatt befagyasztott 6,3 milliárd eurós uniós pénzeszközökhöz való hozzáférésért. Az Európai Bizottság azonban állítólag elutasította ezt az alkut.
Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kijelentette, hogy a magyar kormány nem kívánja feloldani vétóját, amíg Ukrajna állítólagosan diszkriminálja a magyar cégeket, amelyeket a „háború támogatóiként” listázott. A magyar vétók gyakori alkalmazása frusztrációt okoz a többi EU-tagállamban, és egyesek keményebb intézkedéseket követelnek Budapest ellen. Szijjártó egy bécsi találkozón hangsúlyozta, hogy a szuverenista, patrióta erők összefogására van szükség az EU-ban, és hogy a liberális mainstream próbálja figyelmen kívül hagyni a választók akaratát. A külügyminiszter szerint a patrióta, szuverenista erők komoly kihívások előtt állnak, és a Fidesz valamint az Osztrák Szabadságpárt közötti szoros együttműködés fontos az európai politikai környezetben.
Szijjártó Péter telefonon egyeztetett Vang Ji kínai külügyminiszterrel az uniós elnökségről. A magyar EU-elnökség fontos feladata az együttműködés fejlesztése Kínával, amely a béke és versenyképesség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Szijjártó hangsúlyozta, hogy az európai-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztése segíthet a versenyképesség helyreállításában, különös tekintettel az autóiparra kivetett EU-s büntetővámokra, amelyek aggodalomra adnak okot. Az együttműködés fontos a zöld autóiparra történő átállás és környezetvédelem szempontjából is, és a külügyminiszter elkötelezett amellett, hogy ne vámháború, hanem kölcsönös előnyökre irányuló gazdasági együttműködés valósuljon meg az EU és Kína között.
A külügyminiszter kiemelte a Transz-Adriai Gázvezeték (TAG) jelentőségét Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából. A vezeték lehetővé teszi, hogy az olaszországi cseppfolyósított földgázt beilleszthessék Magyarország ellátásába. Szijjártó hangsúlyozta az energiaellátás biztonságának folyamatos munkájának szükségességét, különösen olyan válságok után, mint az ukrajnai konfliktus. Magyarország ellenzi az EU nyomását, amely veszélyezteti az ország energiafüggetlenségét. Az ország értékeli az energiaforrások és útvonalak diverzifikációját. Bár Magyarország gázellátása jelenleg főként a Török Áramlat vezetéken keresztül biztosított, az alternatív lehetőségek, mint például az olaszországi terminálokból származó cseppfolyósított földgáz bevonását lehetővé tevő vezeték Ausztrián keresztül, további biztonságot jelentenek. A miniszter üdvözölte a vezetékbe történő legutóbbi beruházásokat, amelyek a gáz délről északra, illetve nyugatról keletre történő szállítását erősítik meg.
Európának és Ukrajnának is történelmi nap, hogy hivatalosan is megkezdik a tárgyalásokat az uniós csatlakozásról, mondta kedden Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az első, EU-val közös kormányközi konferencia megnyitóján. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárásban nem lesznek egérutak, míg Várhelyi Olivér bővítési biztos a bővítés hosszú távú befektetésnek nevezte a kontinens békéjébe, biztonságába és gazdagságába.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a csatlakozási tárgyalások keretéről szóló elvi megegyezéskor hangsúlyozta, hogy a kormány ragaszkodott a kisebbségek jogainak helyreállításához, és a megállapodással „brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat”. A Politico szerint az első kormányközi konferenciákat azért célozták meg június 25-ére, hogy ne csússzanak az év második felére, amikor a magyar kormány veszi át a belgáktól a Tanács soros elnökségét. Bóka János EU-ügyi miniszter szerint a következő lépésre idén már nem számít, és ez nem a magyar elnökségen fog múlni.