Így lehetetlenítenék el Orbán Viktor vétóit az EU-ban
Az Európai Unió tagállamai különböző stratégiákat mérlegelnek annak érdekében, hogy kikerüljék Magyarország vétóját, amely eddig hét határozatot blokkolt, összesen 6,6 milliárd euró értékben, amelyek Ukrajna támogatását szolgálták volna.
Az elmúlt hónapokban a magyar kormány több alkalommal is vétót emelt az EU-ban, amelyek Ukrajna támogatását érintették. Ennek következtében a tagállamok olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel megkerülhetik a magyar kormányt, ha Kijev támogatásáról van szó. A felvetett ötletek között szerepel a kreatív jogértelmezés, a bojkott, és még a hetes cikkely szerinti eljárás felmelegítése is. Magyarország július 1-jén veszi át az EU soros elnökségét, de a többi tagállam kétségekkel tekint Budapestre, attól tartva, hogy a magyar kormány nem képviselné megfelelően az egész intézményt, és fontos döntéseket vétózna meg.
A Financial Times belgiumi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Belgium több lehetőséget is felvetett a magyar kormány megkerülésére. Egyik javaslat szerint a Tanácsban több kérdésben a minősített többséget kellene alkalmazni, nem pedig az egyhangúságot, így Magyarország nem tudná egyedül blokkolni a döntéseket.
A diplomaták szerint a magyar kormány zsarolással próbálkozik, amikor az uniós forrásokért cserébe lenne csak hajlandó megszavazni Ukrajna támogatását. Az obstrukció példátlan szintet ért el, Magyarország nem támogatja az EPF-ből származó kifizetéseket sem, amelyek a tagállamoknak járnának az Ukrajnának átadott eszközök pótlására.
A hetes cikkely szerinti eljárás felmelegítése is szóba került, amelynek eredményeként Magyarország elveszíthetné szavazati jogát a Tanácsban, de ez az eljárás még mindig a kezdeti szakaszban van, és nem valószínű, hogy a soros elnökséget ellátó Magyarország felgyorsítaná azt.
A tagállamok egy másik lehetséges stratégiája, hogy a magyar elnökség alatt bojkottálják a Tanács-üléseket, vagy bizalmas megjegyzéseket fűznek az uniós munkaokmányokhoz a magyar ellenállás kijátszására. A legvalószínűbb irány azonban az, hogy a döntésekhez minősített többséget tesznek szükségessé, és a legújabb orosz szankciók megszavazásánál alkalmazott kreatív jogértelmezést veszik alapul.