A választás legnagyobb vesztesei
A június 9-ei választások során több politikus és párt is jelentős vereséget szenvedett. Németh Szilárd kizáratta volt helyettesét a Fideszből, aki Csepelen újra megválasztást nyert, míg a fideszes jelölt alig érte el a 10 százalékot. Győrben a DK-s polgármesterjelölt csupán 3 százalékot kapott, Glázer Tímea pedig nem került be a közgyűlésbe. Lázár János Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét a leghülyébbnek nevezte, de a város lakói újraválasztották. Az árnyékkormány és a kis pártok is kudarcot vallottak.
Lázár János korábban kijelentette, hogy ha Márki-Zay Pétert választják meg, Hódmezővásárhely nem számíthat kormányzati támogatásra. A választásokon Márki-Zay jelentős előnnyel győzött Grezsa István fideszes jelölttel szemben. Lázár a választások óta több városban is gratulált a győzteseknek, de Hódmezővásárhely jövője bizonytalan maradt.
A kis pártok közül több is kudarcot vallott. Jakab Péter vezette A Nép Pártja már az aláírásgyűjtésnél elveszítette a támogatást, Vona Gábor visszatérési kísérlete sem járt sikerrel. Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Néppárt Hódmezővásárhelyen sikeres volt, de országosan csak 0,6 százalékot ért el. Az LMP és a Jobbik is gyenge eredményt produkált az EP-választáson.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltje, a választás előtt visszalépett, és a neve körüli mizéria miatt Vitézy Dávid a főpolgármester-választás megismétlését kezdeményezte két kerületben. Szentkirályi kampányát a kormányfő nem említette, és a választások után a budapesti Fidesz újjáépítésében való részvételét ígérték neki.
A baloldal számára is csalódást hozott a választás. Gyurcsány Ferenc korábban nagy szavazótábort ígért a DK-nak, de az EP-választáson csupán 367 ezer szavazót sikerült megszerezniük, ami történelmi vereség. A DK vezette zöld-baloldali lista 8 százalékon végzett, ami jelentős visszaesés a korábbi 16,5 százalékhoz képest.
A választások után több párt is komoly bajba került. Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint, ha a pártok nem változtatnak, 2026-ban komoly bajba kerülhetnek. A DK és az MSZP továbbra is rendelkezik polgármesterekkel, hálózattal, pártstruktúrával, frakcióval és forrásokkal, így túlélésük nem kérdéses.
A Momentum 2019-ben még csaknem 10 százalékot ért el, de most az 5 százalékos küszöböt sem sikerült átugrania. Donáth Anna bejelentette lemondását a pártelnöki pozícióról, ami újabb irányváltást jelent a párt életében. A Fővárosi Közgyűlésbe nem jutottak be, de több polgármesterük is van, kiemelkedő a zuglói teljesítményük, és a megyei listákon is sikereket mutattak fel.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt Kovács Gergely győzelme a XII. kerületben sikert jelentett számukra, de az EP-választáson kudarcot vallottak. A Mi Hazánk Mozgalom egymás után a második választáson ért el küszöb feletti eredményt, és a megyei listákon is sikeresek voltak. A Jobbik 1 százalékos eredménye valószínűleg pontot tett a párt történetének végére.
Az EP-választás az LMP kudarcát is hozta, de a Fővárosi Közgyűlésbe bejutottak, ami részben az LMP sikere, bár a fővárosi kampány és az eredmény inkább Vitézy Dávid személyéről szólt.
Az elemzők szerint a gyengén szereplő pártok, például az MSZP, az LMP vagy a Párbeszéd nem tűnnek el, parlamenti frakciójuk van, ami rengeteg forrással is jár. Pártok eltűnéséről korai beszélni, de jelentős kihívás előtt állnak, ha pedig nem tudnak változtatni a politikájukon, valamint a jelenlegi állapotukon, akkor 2026-ban nagy bajba kerülhetnek.