A szabadság kiadásának jogi háttere és új szabályai
Sokan tévesen gondolják, hogy a szabadság kiadását teljes mértékben a munkavállaló határozhatja meg, azonban valójában ez elsősorban a munkáltató jogköre. A munkavállalók életkora, gyermekszáma és egyéb körülmények alapján járó alapszabadság és pótszabadságok kiadása a munkáltató feladata, és a munkavállalóknak joguk van azokat az esedékesség évében igénybe venni.
A Jog365 szakértője, Sáfrány Írisz Zsófia szerint a munkáltató minden évben megállapítja a munkavállaló szabadságának mértékét, amit a munkavállaló havi szinten ellenőrizhet a bérkartonról. A munkáltató köteles az összes szabadságot az adott évben kiadni, de a munkavállaló hozzájárulásával ettől eltérhetnek, azonban a tárgyévet követő év végéig mindenképpen ki kell adni a szabadságokat.
A munkavállalóknak joga van legalább tizennégy egybefüggő nap szabadságra, amely időszak alatt mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól. E jogról le is mondhatnak, ha nem szeretnének egyszerre hosszabb időt szabadon lenni. A munkáltató köteles a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni.
A pótszabadság mértéke a munkavállaló életkorától függ, és huszonöt éves kortól kezdődően emelkedik, negyvenöt éves kor betöltése után pedig összesen tíz munkanap pótszabadság jár. A gyermekneveléssel kapcsolatos pótszabadságok is léteznek, és a munkavállalók évente öt munkanap pótszabadságra is jogosultak lehetnek bizonyos feltételek mellett.
A munkáltató és a munkavállaló közötti egyeztetés fontos a szabadságok kiadásában. A Munka törvénykönyve értelmében a munkáltató köteles évente hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalóknak be kell jelenteniük a szabadságuk időpontját a munkáltatónak a szabadság megkezdése előtt tizenöt nappal.
A munkavállalók közötti megállapodás is lehetőség, amikor ők maguk osztják be egymás között a szabadságokat. Ha vita alakul ki, a munkáltató dönt. A munkaszervezés a munkáltató feladata, és ha a munkáltató nem tesz eleget a szabadságok kiadásával kapcsolatos kötelezettségének, a Foglalkoztatás-felügyeleti Hatósághoz lehet fordulni.
2023-tól új szabadságtípusok is bevezetésre kerültek, mint az apasági és a szülői szabadság, amelyek nem pótszabadságok és külön szabályok vonatkoznak rájuk. Az apasági szabadság tíz munkanapot jelent a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén, míg a szülői szabadság a gyermek hároméves koráig összesen negyvennégy munkanapot biztosít. Ezek a szabadságok nem évre, hanem eseményhez kötődnek, így nem szükséges arányosítani őket.