Lengyelországban továbbra is fennáll az alkotmányos válsághelyzet
A lengyel Alkotmánybíróság szerint a parlament nem törvényes, míg a parlamenti többség az Alkotmánybíróságot nem ismeri el. A válság megoldása továbbra is kérdéses marad.
A lengyel Alkotmánybíróság (Ab) álláspontja szerint a 2023 októberében választott szejm által elfogadott minden törvény alkotmányellenes, mivel két képviselőt, Mariusz Kaminskit és Maciej Wasikot, akiket korábban jogerősen börtönbüntetésre ítéltek, alkotmánysértő módon kizártak a törvényhozásból. Andrzej Duda köztársasági elnök csak 30 törvény felülvizsgálatát kérte, de az Ab ennél tovább ment. A Legfelső Bíróság két kollégiuma ellentétes döntést hozott a képviselői mandátumok megszűnésével kapcsolatban, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A parlamenti többség határozatot hozott, amely szerint az Ab három tagjának törvénysértő kinevezése miatt nem ismerik el az Ab döntéseit, és nem hirdetik ki őket a hivatalos közlönyben. A kormánypártok 2016-ban még ellenzékben felháborodtak hasonló helyzetben, de most azt állítják, hogy a helyzet más. A legújabb határozatot olyan alkotmánybírók is megszavazták, akik korábban a kormánypárt politikusai voltak.
Az Ab dönthetett volna úgy is, hogy vár az új Európai Parlament megalakulásáig, mivel Kaminski és Wasik EP-képviselőkké választásuk után elveszítenék varsói mandátumukat, de az Ab nem várt. A kormány és a parlamenti koalíció valószínűleg nem fog újraszavazni a 30 törvényről.
Az Európai Bizottság korábban úgy nyilatkozott, hogy Lengyelországban megszűnt a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, és Varsó számára megnyitotta az uniós pénzcsapokat. A lengyel kormány elismerte az uniós jog elsőbbségét és elkötelezte magát az Európai Unió Bírósága, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek betartására. Azonban a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy az alkotmányos válság továbbra is fennáll.