Szomorú magyar duó: stresszesek vagyunk, ami a daganat egyik forrása
Egy friss kutatás szerint a magyarok több mint fele fél attól, hogy daganatos betegsége lesz, mégis csak minden ötödik megkérdezett tesz meg minden tőle telhetőt a megelőzés érdekében. Az eredmények alapján a magyar lakosság túlzott stressznek van kitéve, ami a daganatos megbetegedések egyik elsődleges forrása.
Az Affidea Magyarország által végzett országos, reprezentatív kutatás lesújtó képet ad a magyarok rákprevenciós attitűdjéről és részben magyarázza, hogy miért vagyunk világelsők számos daganatos megbetegedésben. A válaszadók több mint felének (58 százalék) családjában van vagy volt rákbetegséggel élő családtag, és majdnem ugyanilyen arányban tartanak a megkérdezettek attól, hogy ők is áldozatul eshetnek a betegségnek. A nők, az 50–59 éves korosztály, illetve a diplomások jobban aggódnak a kérdést illetően, mint a többiek. Mindezek ellenére csupán minden ötödik válaszadó állítja, hogy minden tőle telhetőt megtesz a megelőzés érdekében, és ugyanilyen arányban vannak azok is, akik tudják, hogy biztosan nem ügyelnek eléggé az egészséges életmódra.
A kutatás szerint rákmegelőző szűrővizsgálatokra a lakosság majdnem fele (49 százalék) egyáltalán nem jár. A férfiak, a 39 év alattiak, valamint a nyolc általánost végzettek jelentősen magasabb arányban hagyják ki ezt a procedúrát, mint a többi csoport.
Dr. Farczádi Enikő, az Affidea Magyarország onkológusa hangsúlyozza, hogy a szűrővizsgálatok országszerte elérhetőek az állami intézményekben, és a tumorhoz vezető állapot szűréssel felderíthető, így minél koraibb stádiumban veszik észre a daganatot, annál nagyobb az esély arra, hogy eredményesen gyógyítható.
A válaszadók többsége arról számolt be, hogy a stressz az utóbbi egy hónapban aktívan jelen volt az életében. Kutatások szerint a társas stressz gyengíti leginkább az immunrendszert, a legyengült immunrendszer pedig nagyobb eséllyel ad lehetőséget a rákos sejtek burjánzásának.
Az alkoholfogyasztás tekintetében a megkérdezettek harmada saját bevallása szerint egyáltalán nem (31 százalék), vagy csak évente néhány alkalommal (32 százalék) fogyaszt szeszesitalt. Dr. Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója szerint az emberek nagy része azt gondolja, hogy az alkoholfogyasztás akkor nem jelent gondot, ha minden nap keveset, vagy ritkán, de sokat iszik, azonban a lényeg az összesen fogyasztott alkohol mennyisége.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint a tüdőrákos megbetegedések száma az elmúlt években ismét növekedést mutat. Habár a kutatásban résztvevők 96 százaléka rendszeresen, legalább néhány évente jár tüdőszűrő vizsgálatra, a passzív dohányzók magasabb arányban jelölték meg, hogy eddig sem voltak, és a jövőben sem terveznek tüdőszűrő vizsgálatra járni. A dohányzó válaszadók közel fele egyáltalán nem tervezi, hogy letegye a cigarettát.
A szűrővizsgálatokon való részvétel ideális gyakoriságát minden esetben az adott egyén kockázati státuszához kell igazítani, vagyis egyénfüggő, hogy milyen sűrűn járunk szűrésekre.