Tehetségeink itthon? – Krausz Ferenc Nobel-díjas írása
A Magyar Hang elsőként számolt be arról, hogy a kormány átalakítja a tudományfinanszírozást, amelynek során a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) kapott megbízást. A lap által megkérdezett kutatók szerint az új rendszer kevésbé átlátható, potenciálisan önkényes, és több kutató maradhat állás nélkül. Krausz Ferenc, a KKT elnöke a Telexen keresztül válaszolt a kritikákra, és a Nobel-díjas fizikus álláspontját ismerteti az alábbiakban.
A Nemzeti Kutatói Kiválósági Program (NKKP) és a KKT működésével kapcsolatosan megjelent félrevezető és valótlan állításokra reagálva Krausz hangsúlyozza, hogy az új kiválósági program az OTKA folytatásaként jött létre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közös döntése alapján. Célja, hogy a tehetséges kutatók Magyarországon is versenyképes feltételek mellett dolgozhassanak, és ne kényszerüljenek külföldre távozni.
Krausz kiemeli, hogy az OTKA korábbi alulfinanszírozottsága miatt volt szükség a rendszer átalakítására, amelynek egyik legfontosabb eleme a támogatási összegek növelése volt. Az NKKP az European Research Council (ERC) pályázati rendszerének alapvető koncepcióját vette át, és motiválja a kutatókat az ERC-s pályázatok benyújtására. Az új rendszer szerint az ERC által támogatásra alkalmasnak ítélt, de a korlátos anyagi keretek miatt nem támogatott projektek két évre ERC-színvonalú támogatást kapnak.
A Nobel-díjas fizikus cáfolja azt az állítást, hogy a támogatható projektek számát drasztikusan csökkentették volna. Az új rendszerben az értékelő testületek feladatai között szerepel az igényelt támogatás szükségességének megítélése is. Krausz szerint, ha a korábbi támogatási felső határ elegendő lenne a kutatási tevékenységhez, akkor a támogatható projektek száma akár 40 százalékkal is növekedhetne.
A KKT elnöke szerint az NKKP üzenete világos: Magyarországon csak az élvonalbeli kutatásnak van jövője. A kiválósági centrumok vonzzák majd a tehetséges fiatalokat, és ezek a központok jelentik a fejlett országokhoz való felzárkózás zálogát. Krausz hangsúlyozza, hogy a rendszer kialakításában több szervezet is részt vett, és a döntéshozatali folyamatban minden tudományterület képviseletet kapott.
A KKT tagjait a kultúráért és innovációért felelős miniszter jelölte ki, és a tanács szavazattöbbséggel hoz döntéseket. A pályázatok értékelését anonim tudományos értékelők bevonásával végzik, és a KKT feladata, hogy a rendelkezésre álló források alapján meghatározza, hány projekt valósítható meg. Krausz szerint a végső döntés testületi döntés, és a tudományos közösségnek tiszteletben kellene tartania a KKT tagjainak integritását.
Végül Krausz Ferenc kijelenti, hogy az új rendszer alapelvei megfelelően szolgálják a kitűzött célokat, és a KKT figyelembe fogja venni a tudóstársadalom észrevételeit a rendszer folyamatos javítása érdekében. A Nobel-díjas fizikus szerint Karikó Katalin kutatásai is megkaphatták volna a támogatást az új rendszerben, ha akkoriban már működött volna.
Egy másik területen is fontos változások történnek a magyar felsőoktatásban. A Debreceni Egyetemen szeptembertől honvédelmi tárgyat vezetnek be, amelynek keretében a hallgatók két félév alatt egy alapkiképzéssel egyenértékű képzésben vehetnek részt. A tantárgyat egyetemi keretek között Magyarországon elsőként a Debreceni egyetemen indítják el. A Honvédelmi Minisztérium területvédelmi tartalékos-toborzókampányának rendezvényén jelentették be a tantárgy bevezetését, és Czermann János, a stratégiáért és humánpolitikáért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy az egyetem 8 kreditpontot ad a több mint kétéves képzéshez. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára hozzátette, hogy a megújult felvételi eljárásban már több mint százötvenen éltek az önkéntes katonai szolgálat vállalásával megszerzett többletpontok lehetőségével. Az önkéntes katonai szolgálat vállalásával a felsőoktatásba felvételizők akár 64 többletpontot is szerezhetnek, ami jelentős előnyt jelenthet a sikeres felvételi szempontjából.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora kiemelte, hogy a felsőoktatásnak nagy szerepe van önmagunk megvédésében, és már több száz debreceni hallgató sajátította el a területvédelemhez szükséges alapokat az egyetem közreműködésével, melyhez kiváló alapot nyújtott az intézmény és a Debrecenben állomásozó MH Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár szoros kapcsolata. Czermann János szerint a tartalékos katonai szolgálat összeegyeztethető a civil élettel, akár a felsőoktatási tanulmányok mellett is bárki lehet területvédelmi tartalékos katona. Felhívta a figyelmet, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói akár havi 160 ezer forint tartalékos ösztöndíjat is kaphatnak, de az ösztöndíj mértéke a 350 ezer forintot is elérheti, ha a jelentkező a tanulmányok befejezése után szerződéses vagy hivatásos katonai jogviszonyt vállal.