Kína költségvetési válsága: Peking rendhagyó lépéseket fontolgat
Kína költségvetési bevételei jelentős mértékben csökkentek, ami arra utal, hogy a kormány a gazdasági fellendülés érdekében év közben felülvizsgálhatja a költségvetést. A Bloomberg adatai szerint a teljes fiskális bevétel, beleértve az általános állami költségvetést és a kormányzati alapok költségvetését, 4,1%-kal, 11 360 milliárd jüanra (1600 milliárd dollár) esett vissza idén január-májusban a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ez a legnagyobb csökkenés 2023 februárja óta.
A kiadások is csökkentek, összesen 2,2%-kal, 13610 milliárd jüanra az első öt hónapban az előző évhez képest, ami 2250 milliárd jüan költségvetési hiányt eredményezett. Ez a hiány nagyobb, mint a tavalyi év azonos időszakában, de elmarad a 2022-ben mért szinttől.
A költségvetési bevételeket a lassuló gazdasági növekedés és a több éve tartó ingatlanpiaci visszaesés is sújtja. A helyi önkormányzatok intenzívebben hajtják be a régi adókat, és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vállalatokra, hogy pótolják az ingatlanválság által okozott pénzügyi hiányt.
A források előteremtése érdekében a hatóságok felgyorsították a kötvényeladásokat, Peking pedig nagyobb támogatást kíván nyújtani a gazdaságnak, miközben a vállalkozások és a háztartások visszafogják a költekezést. Közgazdászok sürgetik, hogy a kormány növelje a költségvetési hiányt és kezdjen adósságkibocsátásba.
Peking tavaly októberben, szokatlan lépésként, az év közepén kiigazította a költségvetést, és további 1000 milliárd jüannyi államkötvény kibocsátásával a bruttó hazai termék 3,8%-ára emelte a költségvetési hiányt. Idén márciusban a kormány a költségvetési hiánycélt a GDP 3%-ában határozta meg, amelyet részben 3340 milliárd jüan államkötvény-kibocsátással, emellett 1000 milliárd jüannyi különleges államkötvény értékesítésével kíván betölteni a kulcsfontosságú projektek finanszírozására.
Ezenfelül, a kínai kormány jelentős összegeket pumpált az elektromosautó-iparba, amely a 2009 és 2023 közötti időszakban 230,8 milliárd dollár állami támogatást kapott. Ez az összeg az EV-eladások értékének közel 19 százalékát teszi ki. A támogatások mértéke az évek során csökkent, 2017 előtt még az értékesítések 40 százalékát tették ki, míg 2023-ban már csak valamivel több mint 11 százalékát. A kínai EV-gyártók így jelentős részesedést szereztek a globális piacból, különösen Európában. A támogatások mellett Peking törvénykezéssel is elősegítette a hazai gyártókat a külföldi versenytársakkal szemben. Azonban a jelentős állami támogatások ellenére a piacgazdaság elvei szerint a cégek óvatosabban fejlesztenék gyártókapacitásaikat, és a BYD és a Nio példáján látható, hogy a nyereségesség nem feltétlenül követi a támogatások mértékét.