Érettségi izgalmak és változások: a szóbeli vizsgák kulisszatitkai

Május 3 és július 3 között közel 113 ezer diák érettségizik Magyarországon, ahol a középszintű szóbeli vizsgák jelenleg is zajlanak. Az érettségi minden középiskolában azonos követelményekkel és szabályozás szerint történik, így minden bizonyítvány azonos értékű és megfelel az európai uniós elvárásoknak.

Az érettségi szabályai évről évre változnak, és az Oktatási Hivatal minden tanévben közzéteszi a tantárgyankénti vizsgakövetelményeket. Idén az első évfolyam érettségizik, amely már a 2020-ban bevezetett új Nemzeti Alaptanterv szerint tanult, ami főként az írásbeli vizsgában hozott változásokat. A szóbeli vizsgák június 17-től július 3-ig tartanak, és a vizsgáztatás 8 órakor kezdődik, ahol a diákoknak 30 perc áll rendelkezésre a tétel kidolgozására, és a feleletek nem lehetnek hosszabbak 15 percnél. Az érettségi elnökök felügyelik az előírások betartását, akiket külön akkreditált képzés során készítenek fel erre a feladatra.

A vizsgák során a puskázásra nincs lehetőség, a teremben mindig bent kell lennie három főnek a vizsgabizottságból, és a folyosón ügyelő figyeli, hogy mindig csak egy személy tartózkodjon a mosdóban.

A tanárok igyekeznek barátságos légkört teremteni a vizsgázók számára, és sok iskolában "kisérettségiket" tartanak a valódi vizsga előtt. A diákoknak nem szabad hátradőlniük az írásbeli vizsga után, mert a szóbelin is meg kell felelniük. A tanárok próbálják minden törvényes segítséget megadni a diákoknak, és a vizsgáztatók igyekeznek humorral oldani a feszültséget.

A szóbeli vizsgákra való felkészülés során a diákok konzultációkat is kérhetnek a szaktanáraiktól, és az emelt szintű vizsgákra külön fakultáció keretében készülnek fel. A vizsgák végén a diákok megkapják a bizonyítványukat, és ha jól teljesítettek, oklevelet is átvehetnek.