Az agrárpiac változásai és a gazdálkodás jövője
Az árak ingadozása miatt a gazdák gyakran csak aznap döntenek arról, mit fognak elvetni, ami a profitmaximalizálás szempontjából érthető magatartás. A globális piaci helyzet és a mezőgazdasági termékek iránti kereslet azonban továbbra is stabilnak tűnik.
A mezőgazdasági termelők helyzete kiszámíthatatlanná vált az árak gyakori változása miatt, ami a Corteva mezőgazdasági háttérbeszélgetésén is téma volt. Sergii Kharin, a cég ügyvezető igazgatója szerint a magyar gazdák a globális piac részeként fontos szerepet töltenek be, hiszen Magyarország jelentős részben exportálja mezőgazdasági termékeit, pontosabban 50 százalékban. A korábbi évek áringadozásai után a helyzet normalizálódott, és egészséges kereslet alakult ki a mezőgazdasági termékek iránt, bár a normalizálódás alatt kis árcsökkenést is értünk. Azonban a növényvédő szer-piac egyensúlytalansága és a kereskedőknél rekedt készletek nehezítik a helyzetet. A Corteva első negyedéves eredményei a vetőmag-üzletág kiemelkedő teljesítményét mutatják, és a vállalat a növényvédők piacán is előrelépést vár a közeljövőben. A déli félteke mezőgazdasági szereplőinek a második félévben való megjelenése további változásokat hozhat.
A tavaszi vetési időszakban a gazdák késői döntéshozatala volt jellemző, ami a vetőmagok és a növényvédő szerek árainak bizonytalanságából fakadt. A 2024-es tavaszi vetésterület 1,9 millió hektárt tett ki, amelyből a kukorica és a napraforgó tervezett vetésterülete kiemelkedően magas volt, közel 800 ezer, illetve mintegy 700 ezer hektár. A 2023-as alacsony terményfelvásárlási árak miatt azonban a gazdák beruházásai csökkentek, ami a 2024-es vetési terveket is befolyásolta.
A repce vetésterületének csökkenése miatt a felvásárlási árak emelkedése várható. Sólyom János, a Corteva vetőmag termékmenedzsere szerint a repce betakarított területe 2019 és 2023 között jelentősen, 37 százalékkal csökkent, vetésterülete 324 ezer hektárról 168-ra zuhant. A magyar gazdák továbbra is nyitottak az innovációra és a költséghatékonyságra, miközben növekvő kereslet mutatkozik az alternatív növények iránt. A repce esetében a magas nyersfehérje-tartalom miatt az állati takarmányozásban is jelentős szerepet kap, és idén tovább nő az olajos magvak és a bioüzemanyagok iránti rekordszintű kereslet.
Balázs Klára, a Corteva fejlesztőmérnöke kiemelte, hogy a biológiai termékek, amelyek élő szervezetekből származnak, jól illeszkednek a fenntarthatósági és környezetvédelmi intézkedésekhez. A vállalat elkötelezett amellett, hogy a gazdáknak segítsen a kívánt célok elérésében, és tudományosan alátámasztott megoldásokkal maximalizálják a terméshozamot. A biológiai termékek üzletága a teljes növényvédő piac 25 százalékát fogja hamarosan kitenni, és a fenntartható termeléshez is hozzájárul, új hatásmódokat érnek el vele.
Rozsi József, az Agro-Sükösd Kft. ügyvezető igazgatója szerint az innováció elengedhetetlen a mezőgazdaságban, és a jövőben a kevesebb kemikália használata és a karbonlábnyom csökkentése lesz a cél. A gazdálkodásban folyamatosan számolni kell, és az új, innovatív megoldásokat be kell építeni a gyakorlatba, hogy a szektor nyereséges maradjon. Konkrét számokkal illusztrálva, 1 hektár kukorica termelési költsége 780 ezer forint, ebből csak az anyagköltség 470 ezer, ami alapján kijön, hogy 1 szem kukorica 1 forint.