Az EU szén-dioxid-határadója aggodalmat kelt Indiában

Az Európai Unió által tervezett szén-dioxid-határadója, azaz a szén-dioxid-intenzív importárukra kivetendő vámok, komoly aggodalmakat váltottak ki az indiai nehéziparban, amely attól tart, hogy elveszíti az EU piacát.

Az EU szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmusa (CBAM) 2026-ban léphetne hatályba, és olyan termékekre, mint az acél és a vas, vámokat vetne ki, ami hátrányosan érintheti az indiai vállalatokat a versenyben az európai és más olcsóbb, például kínai beszállítókkal szemben. A CBAM intézkedése kétszámjegyű vámokat is jelenthet az indiai termékekre, ami megnehezítené a helyzetüket.

A fejlett országok ezzel a lépéssel a fejlődő országokat büntetnék, amelyek igyekeznek gazdasági növekedésüket összehangolni a környezetvédelmi törekvéseikkel. India szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása során kivételeket szeretne kiharcolni vállalatai számára az EU-val és az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokon.

Az indiai vállalatok jelenleg le vannak maradva a kibocsátási normákban, és a CBAM nem vámjellegű intézkedésként is működhet, ami hátrányosan érintheti az indiai ipart. Ennek ellenére az indiai hatóságok és vállalatok elkezdték a nehézipar környezetbarátabbá tételét, felismerve, hogy a fenntarthatóság javítása elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez. Narendra Modi miniszterelnök célul tűzte ki, hogy 2030-ig 500 gigawatt megújuló energiakapacitást telepítsen, és támogatásokat vezessen be a zöld hidrogén hazai kapacitásbővítésére.

Bár néhány nagy indiai konglomerátum rendelkezik európai létesítményekkel és így jobb helyzetben van, a kis- és középvállalkozásokat fenyegeti a felkészületlenség veszélye. Fontos, hogy tudatosítsák bennük a CBAM kereskedelmi és költségvetési hatásait, és növeljék a hazai elfogadottságot és részvételt, hogy a CBAM hozzájárulhasson az indiai ipar környezetbarátabbá tételéhez.