Az orvosok munkafeltételeinek javítása a cél
Az orvosok megfigyelése helyett a munkafeltételeik javítására van szükség, hangsúlyozza Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A blokkolóóra és az arcfelismerő rendszerek használata átlép egy határt, mondta lapunknak a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának egyetemi docense. Olyan orvosbérekre van szükség, hogy a betegek ellátásához elegendő orvos maradjon itthon.
A szegedi gyermektraumatológia esetében komoly ellátásszervezési hiba történt, amelyet a kamara jelezte, és az államtitkár kivizsgálta. Álmos Péter nem nyilatkozhat részleteiben az ügyről, mivel a Szegedi Tudományegyetem munkavállalója, az ügyet Meglécz Katalin alelnök képviseli a kamarában.
A kamara már az egészségügy átalakításának kezdetén is támogatta, hogy az állami és a magánellátás szabályozottan és átláthatóan működjön együtt. Az éles elválasztást nem tartják kivitelezhetőnek, mivel nincs elegendő orvos és ápoló két egészségügyi rendszer fenntartásához.
Az onkológiai betegek ellátása különösen aggasztó. Ha valaki magánellátásban kap diagnózist, nem tud az állami rendszerben megfelelő szinten bekerülni az onkológiai ellátásba, ami hónapokat vesz igénybe és veszélyezteti a beteg életét.
Az orvosbérek rendezése kapcsán a MOK már elküldte javaslatait a minisztériumnak, amelyek között alapbérfejlesztés, ügyeleti bérek javítása és ágazati nyugdíjpénztári alap létrehozása szerepel. A cél az osztrák orvosbérek 60 százalékának elérése éveken át tartó fejlesztéssel. Álmos Péter szerint a fizetések rendezésével és azzal, hogy az állam jobban kiáll az orvosok mellett, lehetne javítani a helyzeten. Három lehetséges fizetésrendezési lehetőséget is elküldtek a kormánynak, amelyek költségvetési terhelése jelentéktelen az állami kassza számára.
Magyarországon a harmadik legtöbb orvos-beteg találkozó történik az EU országai között, de a várólisták nőnek, mert nincs elegendő humánerőforrás. Az orvosok és szakdolgozók megtartásához a munkakörnyezet javítása szükséges, nem a büntetések és kényszerítő eszközök.
A MOK kutatása szerint az orvosok 45 százaléka tervezi, hogy három éven belül legalább részben elhagyja az állami ellátórendszert, és az orvosok fele nem érzi elég motiváltnak magát az állami egészségügyben.
Az egészségügyi intézményekben tervezett blokkolóóra és arcfelismerő rendszer feszélyezheti az orvosokat és szakdolgozókat. Álmos Péter szerint a rendszer teljesítményét nem a megfigyelés fokozása, hanem a munkafeltételek javítása emelné.
A MOK februárban közzétett egy munkaanyagot, amelyben javaslatokat fogalmaztak meg az egészségügy átalakítására. Az egyeztetési folyamat még zajlik, és a kamara a kormányzattal közös munka során támogatja a betegellátás átalakítását.
Az NNGYK által kiadott kijelölő határozatok 81 százaléka tűzoltás volt, mert nem volt elég orvos vagy szakdolgozó a betegellátáshoz. Az egészségügyi hiánygazdálkodás és a szürke zónás megoldások felszámolása vezetett a jelenlegi helyzethez.
A kamara szeretne javítani az orvosok megítélésén, és a következő egyeztetés egyik tárgyalási pontja az orvosokról és a velük való kommunikációról szól. Az orvosok 80 százaléka a kiégés legalább egy tünetét mutatja, és a motivációs ösztönzők hiánya jelenti az egyik fő problémát.
A magyar pszichiátriai ellátórendszer romokban van, és sürgősen szükség volna egy intézményfejlesztési programra. Az állami pszichiátriai ellátásban dolgozó szakemberek száma jelentősen csökkent, és a finanszírozás az egyik legalacsonyabb az összes szakterület közül.
A szakrendelők államosítása ismét előkerült, mint téma. Az egészségügyi rendszer átalakításának lényege az erős centralizáció, és a szakmabeliek nem vannak megfelelően informálva az átalakítás irányáról.
A MOK nem tud semmit az új budapesti ügyeleti rendszerről, de a nyáron összehívja az új fővárosi ügyeleti ellátás kulcsszereplőit egyeztetésre. Takács Péter államtitkár a napokban beszélt arról, hogy októberben Budapesten is elindul az új ügyeleti rendszer, de velük nem egyeztettek, nem tudnak semmit.
A kamara korábban a transzparencia mellett tette le a voksát, de a tárgyalási folyamatok miatt nem minden információt tesznek közzé a honlapjukon. A tárgyalási dokumentumok a kamarai tagok számára hozzáférhetőek maradnak.
A kamara tagjainak száma jelenleg is mintegy 33 800, és a most végző orvostanhallgatók az első évben tagdíjmentességet kapnak. A kamara célja, hogy a szakmai hitelességből adódóan értéket jelentsen az orvosoknak és a teljes társadalomnak.