Orvhalászat Magyarországon: Több száz adag süllő, kevés legális fogás
A magyarországi orvhalászat jelentős problémát jelent, és csak a hatóságok összehangolt fellépése képes lehet a helyzet javítására. Egy esetben egy vendéglátóhely 400 adag süllőt szolgált fel, de csupán 20 adagot vásároltak legálisan.
A Nébih, a rendőrség, az Állami Halőr Szolgálat és a Magyar Horgász Szövetség együttműködése elengedhetetlen az orvhalászat elleni harcban. Egy vendéglátóhely esetében például 400 adag süllő került felszolgálásra, de csak 20 adag süllő származott legális forrásból.
A süllő ára jelentős, 10 dekagrammja 1350-1500 forint között mozog, így a 400 adag süllő értéke akár 1,8 millió forint is lehet. Ez alapján feltételezhető, hogy a vendéglátóhelyek egy része orvhalászoktól szerzi be az ételekhez szükséges halat.
Az Állami Halőri Szolgálat feladatai az évek során jelentősen megváltoztak, és ma már körülbelül 2000 halőr tevékenykedik az országban, akik a nemzeti kincsnek számító őshonos halállomány védelmét látják el.
A rendőrség adatai szerint 2023-ban 104 regisztrált orvhalászati eset történt, ami a vétség súlyosságát tekintve, amely akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, jelentős látenciára utalhat.
A Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója, Dérer István szerint a kereskedelmi halászat 2016 óta tilos, és az ellenőrzés is nehézkes, hiszen 140 ezer hektáros vízfelületet és több ezer kilométernyi partszakaszt kell felügyelni.
Az orvhalászatot a jogtalan hálózás, tiltott eszközök és módszerek használata, valamint a kíméleti területeken történő halászat jelenti. A tiltott eszközök közé tartozik például az elektromos áram használata, mérgező anyagok alkalmazása, robbanóanyagok használata, gereblyézés és a horgászati tilalom megsértése.
A Nébih hangsúlyozza, hogy az Állami Halőr Szolgálat elsősorban halgazdálkodási ügyekkel foglalkozik, és fontos a vendéglátó egységek ellenőrzése is. A Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója szerint szükség van az érintett hatóságok és szövetségek közös munkájára.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke, Cserepes Norbert Ernő szerint a büntetések szigorúbbak is lehetnének, és a gyakorlatban a felfüggesztett börtönbüntetés a jellemző, ami nem mindig tántorítja el az orvhalászokat. A hal szenvedéses halálát okozó eszközök használata esetén szigorúbb büntetést kellene alkalmazni.
Május 1-jétől a horgászati tilalom enyhült, és újra megengedett a műcsalit és csalihalas felszerelés használata. Azonban a türelmetlenség miatt sokan megszegik a tilalmat, ami jelentős pénzbírsággal és a horgászati okmányok elveszítésével járhat. A sárga bójákkal jelölt kíméleti területeken tilos horgászni, behajózni vagy kívülről csalit bedobni.