Súlyos csapások az orosz hadseregtől Ukrajnára

Az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, tengeri indítású precíziós fegyverekkel és négy irányított légibombával mért csapásokat Ukrajnára, többek között egy ukrán repülő és műszaki személyi állomány kiképzőhelyére és Harkiv városára, ahol három ember életét vesztette és 56-an megsebesültek. Az orosz védelmi minisztérium szerint a kiképzőhelyre mért támadás elérte célját, de a helyszínt nem nevezték meg. A donyecki régióban hat ukrán ellenrohamot is visszavertek, és az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a frontvonalon. Az orosz hadsereg előrenyomult hatból négy frontszakaszon Ukrajnában. Emellett megsemmisítettek több ukrán katonai célpontot és haditechnikai eszközt, köztük négy tábori lőszerraktárt, egy német IRIS-T légvédelmi rendszer rakétaindító berendezését, egy Sztrela-10 légvédelmi rakétarendszer harcjárművét, három harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, hat amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, amerikai HIMARS, Vampire és Vilha sorozatvetők 33 rakétáját, továbbá 75 drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területekről és az Ukrajnával határos orosz régiókból több településről is jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadásokat. Szevasztopolban egy ukrán rakétacsapás következtében három civil, köztük két gyermek vesztette életét, és csaknem százan megsebesültek. Az orosz légvédelem 33 drónt lőtt le az orosz központi szövetségi körzet öt régiójában, köztük 28-at Brjanszk, kettőt-kettőt Szmolneszk és Lipeck, egyet pedig Tula megye felett.

Újabb súlyos csapás Harkivra

A Harkiv megyei ügyészség szerint az orosz hadsereg által eltalált többszintes lakóházban három ember életét vesztette, 56-an megsebesültek, köztük három gyermek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terrortámadásnak minősítette a támadást, és elmondta, hogy csak június eleje óta az orosz hadsereg több mint kétezernégyszáz irányított bombát vetett be Ukrajna ellen, ebből mintegy hétszázzal a harkivi régiót támadták.

Ruszlan Kravcsenko, Kijev megye kormányzója szerint rakéták csapódtak be a régióban, károkat okozva lakóépületekben, és két ember könnyebben megsebesült. A Naftohaz ukrán állami gázszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint az orosz erők rakétával támadták Ivano-Frankivszkot, ahol károk keletkeztek az olaj- és gázipari műszaki egyetem épületeiben. Az ukrán légierő három támadó orosz Kalibr rakétából lelőtt kettőt Kijev környékének légterében.

Az ukrán vezérkar szerint sikeres csapást mért egy orosz gépesített lövészezred irányítási pontjára, és megsemmisítettek egy drónokat tároló raktárt a krasznodari régióban. Az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége több mint 534 ezer főre emelkedett, az ukrán erők pedig többek között tíz orosz harckocsit, hét tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint ötven drónt semmisítettek meg.

A lendületét vesztett orosz támadás a fárasztásra megy

Az Ukrajnán belüli több mint 700 kilométeres fronton – és az északon húzódó, csaknem ugyanekkora orosz–ukrán határszakaszon – látványos változások nincsenek, továbbra is sokan az első világháború lövészárokharcaihoz hasonlítják a helyzetet. Május 10-én Harkiv megyénél újabb támadó akcióba kezdett Oroszország, ám ez nem a békeidőben 1,4 milliós Harkiv város elfoglalását célozta, hanem elvonni az ukrán erőket a frontvonal más szakaszairól. Az orosz erők lényegében csak az első nap nyomultak 4-5 kilométert, két irányban, de azóta érdemben nem mentek tovább.

Az ukrán erők megállították az előrenyomulást, de ehhez a 47-es dandárt kellett részben felhasználni, amely a nyári – végül inkább leállított – ukrán ellentámadásban élen járt. Az egység akkor sok veszteséget szenvedett el, azóta többször feltöltötték, most ismét hatékony harcoló erőt képvisel.

Már nincs lőszer, még nincs új szállítmány

Az oroszok ki akarják használni az időablakot, mielőtt megérkezik az ukránoknak az újabb jelentős nyugati katonai szállítmány, és mielőtt Ukrajna újabb mozgósítást hajt végre. Az elmúlt hónap aktív orosz mozgásai azonban a támadók korlátait is megmutatták. „Nem képes ez az orosz haderő nagy egységek szintjén támadni, hadműveleti mélységben frontot áttörni” – mondta Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértő.

Félsiker a diplomácia frontján

Ukrajna 2022 őszén vetette fel a békekonferencia ötletét, a háborúnak abban a szakaszában, amikor az orosz támadókat északon és délen is sikerült visszaszorítani. A múlt hétvégén Svájcban megtartott békecsúcson egy szerényebb zárónyilatkozatot kellett megfogalmazni, amelyből a vitás pontokat ki kellett venni, hogy aláírják azok az országok, amelyek nem annyira elkötelezettek Ukrajna iránt. A nyilatkozatot a Magyarországot a konferencián képviselő Szijjártó Péter is aláírta.

NATO-tagság vagy izraeli modell

Gyarmati István veterán diplomata szerint a békecsúcs nem tekinthető a béke felé tett lépésnek. Gyarmati szerint bármiféle területi kompromisszum csak akkor jöhetne szóba, ha Ukrajna mielőbb a NATO tagja lehetne, ami valós garanciát adhatna Ukrajnának arra, hogy Oroszország többé ne támadja meg. Jójárt szerint Ukrajna most inkább „izraeli modellt” követne: annyira meg kell erősíteni Ukrajnát katonailag, hogy elrettentse Oroszországot a további támadástól.

Putyin egy rokonát bízta meg a katonák segítésével

Putyin kinevezte a májusban hivatalba lépett védelmi miniszter négy új helyettesét, köztük egyik unokatestvére lányát, Anna Civiljovát, aki épp a hadseregben szolgálókat segítő otthonteremtési programért felel.