A német ellenzék javaslata: Munka nélkül maradó ukrán menekültek hazaküldése
Németországban politikai vitát váltott ki az ukrajnai háborús menekültek helyzete, különösen az ellenzéki Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) javaslata, amely szerint azokat az ukrán bevándorlókat, akik nem vállalnak munkát, hazaküldenék.
A CSU szerint a háború kezdete óta eltelt több mint két év után itt az ideje, hogy az ukrajnai menekültek vagy elkezdjenek dolgozni Németországban, vagy térjenek vissza a nyugat-ukrajnai, biztonságos területekre. Alexander Dobrindt, a CSU regionális csoportjának vezetője szerint a menekülteknek járó segélyek eredetileg gyors segítségként szolgáltak, de mára a munkavállalást gátolják, és sok ukrán a szociális jólét csapdájában rekedt. A CSU erősebb kötelezettségeket és konkrét munkaajánlatokat, valamint integrációs szolgáltatásokat sürget.
A kormánypártok élesen bírálják az ellenzéki javaslatot
A kormánypártok képviselői hevesen kritizálják a CSU javaslatát, hangsúlyozva, hogy Putyin többször is bombázott Ukrajnában, és a CSU olyan nőket és gyerekeket akar visszaküldeni, akik esetleg elveszítették hozzátartozóikat a harcokban. Dirk Wiese, a szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának alelnöke szerint a CSU-nak szégyellnie kellene magát, és Omid Nouripour, a Zöldpárt vezetője is érzéketlennek tartja a feltételezést, hogy az ukránok az állami juttatások miatt érkeznek Németországba.
Az ukrán menekültek között sok az egyedülálló anya, akik gyermekük ellátása, nyelvtudásuk hiánya vagy a szakképesítésük honosításának hosszadalmas folyamata miatt nem tudnak munkát vállalni.
A kormány nem támogatja a spórolást célzó javaslatot
2022 júniusa óta az Ukrajnából érkező, alacsony jövedelmű vagy munkanélküli háborús menekültek magasabb összegű alapvető biztonsági juttatást kapnak, mint amennyit a menedékkérők ellátásáról szóló törvény biztosítana, mivel az ukrajnai menekültek közvetlenül jogosultak tartózkodási engedélyre. Bár az érintettek dolgozhatnak is az országban, arányaiban kevesen tudtak eddig elhelyezkedni. Több szövetségi állam belügyminisztere követelte a segélyezés leállítását vagy csökkentését, de Olaf Scholz kormánya elutasítja a kezdeményezést, "populista ostobaságnak" minősítve azt.