Észak-Korea finanszírozhatta az orosz háborús erőfeszítéseket
Súlyos vádak kerültek napvilágra a The Washington Post cikkében, amely szerint Észak-Korea jelentős mennyiségű lőszerrel támogathatta Oroszországot az ukrajnai konfliktusban.
A The Washington Post információi szerint Észak-Korea hat hónap alatt összesen 1,6 millió tüzérségi lövedékkel járulhatott hozzá az orosz hadsereg ukrajnai inváziójához. A Kim Dzsongun vezette állam 2023 augusztusa és 2024 januárja közötti időszakban szállíthatta a lőszereket.
A C4ADS nevű nonprofit szervezet, amely globális biztonsági kérdésekkel foglalkozik, egy meg nem jelölt orosz szállítmányozási és logisztikai vállalattól származó információk alapján számolt be az észak-koreai fegyverszállításról. A jelentés szerint 74 ezer tonnányi rakományt, ami 1,6 millió tüzérségi lövedék súlyának felel meg, szállítottak Észak-Korea két kikötővárosából 16 nyugat-oroszországi területre, közel az ukrán határhoz.
A szállítmányokat lőszerként jelölték meg, és bár Észak-Korea nem szerepel közvetlenül feladóként, a csomagok érkezési ideje összecseng az észak-koreai kikötővárosokból induló hajórakományok szokásos érkezési idejével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 júniusában Észak-Koreába látogatott, ahol átfogó partnerségi megállapodást írt alá Kim Dzsongunnal, ami hivatalos alapot is adhatott az észak-koreai lövedékek szállítására. Eközben az orosz-ukrán konfliktus kapcsán nemzetközi szinten is folyamatosan zajlanak az események, például Rod Stewart Grammy-díjas brit énekes koncertjein is megjelenik a háború tematikája. Rod Stewart, aki 2022 óta rendszeresen elítéli Oroszországot, a budapesti MVM Dome-ban tartott koncertjén is kiállt Ukrajna mellett, amikor az 1991-es Rhythm Of My Heart című slágerét Ukrajnának ajánlva, Volodomir Zelenszkij ukrán elnök arcképét vetítette ki a háttérben. A magyar rajongók azonban kifütyülték az ukrán elnököt, ami a Telex videójából is kiderült. Az eset rávilágít arra, hogy a konfliktus nemcsak a harcmezőn, hanem a nemzetközi közvéleményben is megosztó téma marad.
A nemzetközi közvélemény megosztottságát jól példázza Krisztina Cserenkova (Kita) esete is, aki Belaruszban sikeres esküvőszervezőként tevékenykedett, mielőtt a hatóságok bebörtönözték. Az Instagramon tett politikai és társadalmi kritikái miatt került a hatóságok célkeresztjébe, és több mint két és fél évet töltött börtönben. Szabadulása után Lengyelországba szökött, ahol új életet próbál kezdeni. Cserenkova esete rámutat arra, hogy a politikai és társadalmi véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is veszélyben van a régióban, és hogy a belarusz hatóságok milyen szigorúan lépnek fel az ellenzéki hangokkal szemben.
A nemzetközi feszültségek további növekedésére utal, hogy Oroszország, a világ egyik legnagyobb atomhatalma, fontolóra veheti a nukleáris fegyverek bevetésére vonatkozó döntéshozatali idő csökkentését, ha úgy érzi, növekszik a fenyegetettség. Andrej Kartapolov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke szerint, ha a kihívások és fenyegetések növekednek, akkor változtatásokat hajthatnak végre a nukleáris doktrínában, különösen a nukleáris fegyverek bevetésének időzítésével és a döntéshozatallal kapcsolatban. Vlagyimir Putyin elnök korábban jelezte, hogy Oroszország megváltoztathatja hivatalos nukleáris doktrínáját, amely jelenleg csak akkor engedélyezi a nukleáris fegyverek bevetését, ha egy támadás veszélyeztetné az ország létét.