A világ egykor legszebb hídja: Budapest elveszett gyöngyszeme

Nyolcvan évvel ezelőtt még Budapest városképét egy olyan híd díszítette, amelyet sokan a világ legszebbjei között tartottak számon. Az Animatiqua és a 24.hu közös Budapest-sorozatának első rövid filmje ennek a meghatározó városképi elemnek állít emléket.

A régi Erzsébet híd, amely a főváros két oldalát kötötte össze, már csak a századforduló és a két világháború közötti fotókon csodálható meg. A híd, amelyet a világ egyik legszebbjeként emlegettek, nem csak építészeti remekmű volt, hanem szobor és a századforduló mérnöki zsenialitásának is szimbóluma.

A XIX. század végén, amikor Budapest arculata gyorsan változott, a kormány úgy döntött, hogy két új hidat épít a Duna felett, hogy Buda és Pest még szorosabban kapcsolódhasson egymáshoz. Az 1893-as törvény után hamarosan kiírták az Eskü téri és a Vámház téri híd, azaz a mai Erzsébet és Szabadság híd tervpályázatát.

Az Eskü téri híd terveit a főváros ötvenhárom pályamű közül választotta ki, melyek közül sokan az egynyílású híd megvalósítását támogatták. Az első díjat a stuttgarti Ludwig Eisenlohr és Carl Weigle, valamint Julius Kübler érdemelte ki, de terveik végül nem valósultak meg. A döntés szerint a híd lánchíd formájában, hazai anyagokból és gyárakban készült el, melyet a Czekelius Aurél vezette csapat, beleértve Nagy Virgilt is, öt és fél év alatt valósított meg.

Az eredmény a világ első acélpilonos lánchídja lett, amely huszonhárom évig a legnagyobb nyílású lánchíd volt. Azonban a MÁVAG és a diósgyőri állami vasgyár által készített híd 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok által felrobbantották. A négy töltet közül három besült, de a déli láncot elszakító detonáció a teljes pilont a Dunába rántotta.

A híd maradványai közül a budai hídfő még tizenöt évig állt, de 1960-ban lebontották, és 1961-ben megkezdődött az új, Sávoly Pál által tervezett híd építése. Az 1964-ben átadott új híd, amely tíz méterrel szélesebb volt, már nem emlékeztetett az elődjére, de a köln-mülheimi Rajna-hídhoz annál inkább hasonlított.

Az új Erzsébet hídon eleinte villamosforgalom is volt, de a lemezek repedezése miatt a villamosokat 1973-ban levonták, és 1975-ben a síneket is eltávolították. A régi hídból mára már csak néhány elem maradt, például egy láncszem és lánccsap, valamint egy kőkorona a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum mellett, és egy turul a Kiscelli Múzeum udvarában.