Az elsőosztályos kisdiákok magas bukási aránya
A KSH legújabb adatai szerint a 2023/24-es tanév elsőseinek 4,2 százaléka ismétel évet, ami egy régóta fennálló problémát jelez, és az Orbán-kormányok intézkedései is felelősek lehetnek a helyzetért – állítja Ercse Kriszta oktatáskutató.
Az oktatáskutató szerint az évismétlés arra utal, hogy a gyermek egy teljes tanéven át nem tudott megfelelni az iskola által támasztott követelményeknek. Ercse Kriszta Gyarmathy Éva kutatásaira hivatkozva említi, hogy az elsőosztályosok mintegy 20 százaléka iskolaalkalmatlan, ami különösen a kisfalvas térségeket érinti súlyosan. A kutatások szerint a neurológiai rendszer éretlensége áll a jelenség hátterében, és a hátrányos helyzetű területeken a környezeti hatások még súlyosabbak.
A magyar iskolarendszer nem képes reagálni a 21. századi környezet hatásaira, és nem ismeri el azokat. A rendszer elavult módon, száz évvel ezelőtti logikával működik, és nem alkalmazkodik a gyermek egyéni igényeihez. Nahalka István szerint a magyar oktatásnak a modern pedagógiai szemléletet kellene követnie, és az egyes gyerekek szükségleteihez kellene igazítania a módszereket és tartalmakat. Azonban a rendszer ellenáll ezeknek a változásoknak, és fenntart egy káros, bántalmazó szisztémát.
Ercse Kriszta rámutat, hogy ha évente 4,6–5,2 százaléka az elsősöknek nem felel meg, akkor milyen mély sérüléseket szenvedhet az a 15 százalék, akik nem ismételhetnek évet. Az elmúlt három tanév adatai szerint az évismétlők aránya az első osztályban:
- 2021–22-ben 4,6 százalék,
- egy évvel később 5,2 százalék,
- legutóbb pedig 4,2 százalék volt.
Ezzel szemben a felsőbb osztályokban ez az arány 0,7 és 2,3 százalék között mozog. Ercse szerint a helyzet részben az oktatáspolitikai döntések következménye, például a hatéves kori iskolakezdés kötelezővé tétele 2020-tól. Az évhalasztás lehetőségét kivették a szülők és az óvodák kezéből, és egy központi döntési folyamattá alakították át.
Ercse szerint emiatt sok gyermek kerülhet a második évfolyamon olyan helyzetbe, hogy elveszíti a fonalat, és később a funkcionális analfabéták közé sorolhatók a PISA-mérésekben. A G7 cikkében megjegyzi, hogy a probléma nem a gyerekekkel van, hanem azzal, ahogyan az iskolarendszer kezeli őket.