Kész kudarc, pocsék termékek lettek, ma mégis világhírűek

Ahhoz, hogy az ember valami újat alkothasson, sokszor kudarcokkal kell szembesülnie. Ez a befutott nagyvállalatok és cégek esetében is előfordult. De mi történik azokkal az álmokkal, tárgyakkal, amiket amúgy kidobnánk? Most több mint 150 sikertelen terméket nézhetünk meg Budapesten.

Olyan friss kiállításon jártunk, hogy még ide sem ért. Legalábbis a megnyitón még volt egy-két címke, amihez nem társult semmi. Ettől függetlenül érdekesnek bizonyult az a rakás tárgy, amik a termékfejlesztés és az innováció bukott darabjai lettek.

Donald Trump társasjáték és -steak, zöld ketchup, bérelhető szexbaba? Egyik sem hangzik túl jól, mégis léteznek. Trump annak ellenére, hogy sikeres üzletember, alaposan el tudott zakózni egy-egy apróbb, de annál bugyutább húzásával. Az Egyesült Államok volt elnökének arcképével és nevével palackozott vizet, vodkát, steaket, vizelet tesztet és egy a Monopolyhoz kísértetiesen hasonlító, de cserébe jóval bonyolultabb és unalmasabb társasjátékot is megpróbáltak eladni a népnek. Ez nem igazán sikerült.

Dr. Samuel West 2017-ben hozta létre a Kudarcok Múzeumát. A klinikai szakpszichológusként végzett West a kudarcot mint társadalmi jelenséget vizsgálta. A tárlat a világ különböző pontjain megnyitotta már kapuit, többek között az USA-ban és Kínában is – és most Budapesten láthatjuk a bukott, elrontott termékeket.

Minden előrehaladás magába foglalja a kudarc elfogadását, ám az attól való félelem megbéníthat bennünket. A múzeum arra törekszik, hogy megszüntesse a kudarc szégyenét és arra inspirál minket, hogy értelmes kockázatot vállalni.

A múzeumban a kisebb és a nagyobb tárgyaktól kezdve minden van, amiről nem is tudtuk, hogy létezik. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdeztük az orvosi részlegen található tárgyakról, hogy találkozott-e velük pályafutása során.

Bizonyos eljárásokról hallottam, lobotómia például, vagy látom most a cigarettát, aminek a forradalmi újítása, hogy azbeszt van a szűrőben és attól milyen egészséges. Hát most már látjuk, hogy mennyire nem. Én a múzeum fő üzenetét szeretem, hogy a hibákon keresztül történhet igazi fejlődés. Most, amikor sokat gondolkodunk azon, hogy a jövőt mennyire uralja majd a mesterséges intelligencia, akkor különösen időszerű beszélni arról, hogy mitől is ember az ember. Hogy mi adja a humanitás lényegét. Szerintem egy tökéletes nőben sincs semmi izgalom. A hibák adják az élet zamatát. Az más kérdés, hogy az egészségügyben egy-egy hiba a betegek életébe kerülhet. A kontrollmechanizmusoknak működni kell ahhoz, hogy a hiba ne jusson el a végfelhasználóig.

Elmondta azt is, hogy a Mentőmúzeumban sok olyan eszköz van, amiket már nem használnak. Amikor elkezdett mentőzni a 80-as években, volt egy olyan eszköz, ami a kezet helyettesítette az újraélesztés során a mellkas nyomkodásánál. Sok súlyos sérülést okozott, egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy betöltse a funkcióját. Úgy gondolták, ez igazi zsákutca, ehhez képest néhány évvel ezelőtt kijött egy teljesen új változata, ami működik, és használják is a rohamkocsikon.

Dr. Samuel West mesélt nekünk a különböző termékekről. Kiemelte a legkülönlegesebbet is: azt, hogy 1986-ban a Coca Cola megváltoztatta a receptjét, hogy az íze a Pepsiéhez hasonlítson. Ez nyilván rövid életű volt, és a felháborodást követően azonnal visszaváltoztatták – neki viszont ebből a megváltoztatott italból van egy a tulajdonában.

S ha már Kudarcok Múzeuma, megkérdeztük Westet, hogy neki mi volt a legnagyobb bakija életében. Nem gondolkodott sokat: az, amikor megvette a Museum of Failure név jogait, véletlenül rosszul írta be a nevet és onnantól kezdve megkérdőjelezhetően boldog tulajdonosa lett a „Musum of Failure”-nek.

West nagyjából 8 millió forint értékű eurót költött a tárgyakra, és több mint 20 millió forintba került létrehoznia a teljes múzeumot, amit Magyarországon 2024. augusztus 25-éig lehet megtekinteni.

Az ötletgazda folyamatosan bővíti gyűjteményét. Ehhez a látogatók segítségét is kéri, méghozzá úgy, hogy ha valaki tud akár magyar, akár külföldi találmányról vagy tárgyról, esetleg élelmiszerről, ami valamiért hatalmas kudarc lett, azt emailen keresztül lehet neki jelezni a Museum of Failure oldalán.

A rengeteg látványosság között egészen különleges és érthetetlen dolgok is helyet kaptak. Megtekinthettük például a Shared Girlfriend, azaz a „megosztott barátnő” egyik példányát is. Mivel a jó minőségű szexbabák nagyon drágák, a kínai Taqu cég kitalálta, hogy napi 45 euróért bérbe adja őket. Kölcsönzés után mindet fertőtlenítették, ha megsérültek, akkor cserélték a tönkrement részeket. A szolgáltatás négy napot élt meg.

Egy szörnyen kinéző arcmaszk is helyett kapott a bukott termékek sorában, amit annak idején Linda Evans, amerikai színésznővel hirdettek. Az eszközt fel kellett rögzíteni az arcra 15 percre, hetente háromszor vagy négyszer, csakis a kívánt megfiatalodás reményében – és ki kellett bírni, hogy elektromos sokkal csapja az ember bőrét. Mondani sem kell, a Rejuvenique nevű terméket nem sokáig forgalmazták. Ráadásul soha nem tesztelték, így nem is kapott engedélyt a biztonságos használatra.