Maszk nélküli ellenőrzés a gyermekintenzív osztályon
Két nap múlva derült ki, hogy a fővárosi kormányhivatal egyik munkatársa, aki korábban köhögött, de mégis maszk nélkül ellenőrizte a gyermekintenzív osztályokat, szamárköhögéssel kezelik.
A Népszava értesülései szerint az ellenőr, aki maszk nélkül végzett ellenőrzést, múlt hét hétfőn járt a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet (GOKVI) gyermekintenzív osztályán, valamint a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai gyermekklinikáján, ahol azonban nem találkozott betegekkel.
Miután kiderült, hogy az ellenőr szamárköhögéssel fertőzött, mindkét intézmény azonnali járványmegelőző intézkedéseket hozott. A gyerekeket, akik potenciálisan megfertőződhettek, elkülönítették. A GOKVI gyermekkardiológiai intenzív részlegén, ahol az ellenőr huzamosabb időt töltött, csak csütörtökön értesültek az ellenőr betegségéről. Jelenleg még nem áll rendelkezésre információ arról, hogy hány szívsebészeti beavatkozásra váró vagy a műtéten már átesett csecsemő fertőződött meg. Az intézet hangsúlyozta, hogy a szakmai protokolloknak megfelelő intézkedéseket megtették, mind az érintett munkatársak, mind pedig az ápolt gyermekek esetében, és jelenleg nincsen fertőzött gyermek vagy munkatárs az intézetben.
Az egészségügyben dolgozók a Népszavának arról számoltak be, hogy félnek az ellenőröktől, ezért sem mertek lépni, amikor az levette a maszkját. Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak Magyarországon. Ezek a számok első hallásra nem tűnnek magasnak, de a korábbi évek adatai szerint 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben.
A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk. Idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni.
A Budapest Főváros Kormányhivatal is reagált az esetre, hangsúlyozva, hogy az érintett munkatárs betegségének beigazolódását követően haladéktalanul megtettek minden szükséges intézkedést, értesítették a kórházat és a kontaktokat, valamint azonnali vizsgálatot rendeltek el. A szamárköhögés lappangási ideje 2-4 hét, ami különösen veszélyes lehet a csecsemőkre nézve, akiknek immunrendszere még kialakulatlan, és a szamárköhögés elleni oltást is csak két hónapos korban kapják először.
Az infektológusok szerint a szamárköhögés rendkívül fertőző, a fogékonysági indexe 90 százalékos. Az alapvédettséghez az oltást 2-3-4 hónapos korban adják, majd 18 hónapos, valamint 6 és 11 éves korban ismétlik. A vakcina legfeljebb öt évre nyújt védettséget, és ismétlése később szükséges, amit nem mindig hangsúlyoznak a lakosság felé. Az oltóanyag ára is jelentős, iskolás koron túl tízezer forint feletti. Csecsemőkorban a betegség súlyos, magas lázzal és rosszindulatú köhögési rohamokkal járhat, amelyek légzésleállást és tartós agyi károsodást okozhatnak. Fertőzésveszély esetén antibiotikumos megelőző kezelést szoktak alkalmazni.
A Népszava forrásai szerint az ellenőrt többször kérték, hogy viseljen maszkot, de ő ezt csak rövid időkre tette meg, majd újra levette az arcáról, mondván, hogy fullad. Senki nem mert határozottabban fellépni vele szemben. Válaszokat kértek többek között arra vonatkozóan, hogy hány gyermek került kapcsolatba az ellenőrrel, csúszhat-e a lappangási idő miatt az érintettekre váró beavatkozás, milyen intézkedéseket tettek az incidens után, vannak-e infektológiai ismeretei az ellenőrzést végzőknek, kapnak-e képzést, utasítást arra vonatkozóan, hogy mely osztályokon, milyen védőruhát kötelesek használni, és hogy mit tett az intézmény menedzsmentje, a járványügyi hatóság és a szakmai irányító szervezet a történtek után.