Fürjes Balázs: A budapesti olimpia új lendületet adhatna Magyarország fejlődésének

Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagja szerint Magyarországnak csak akkor van esélye olimpiát rendezni, ha képes másképp viselkedni, mint a megszokott. Az olimpia előreviszi a közösségeket, és az egész országnak előnyére válna.

Fürjes Balázs a Népszavának adott interjújában kifejtette, hogy Magyarországnak csak akkor van esélye olimpiát rendezni, ha képes másképp viselkedni a megszokotthoz képest. Szerinte az olimpia előreviszi a közösségeket, és az egész országnak előnyére válna, például a közösségi közlekedés és a budapesti kórházak korszerűsítésével.

A népszavazás ötletét nem támogatja, mert az politikai harc irányába viszi a kérdést, és eddig mindenhol zsákutcába jutott, ahol népszavazást tartottak. Felidézte, hogy nem volt még egyetlen megtartott olimpia sem, amit népszavazás előzött volna meg. Az eddigi tapasztalatok alapján, ahol politikai harc eszközévé tették, ott az olimpia ügye megfeneklett.

Fürjes Balázs szerint Magyarországon nincs központi aréna, de a NOB elvárása szerint nem is kell új építményeket létrehozni csak az olimpia miatt. Az atlétikai világbajnokságra készült ideiglenes lelátókkal 35-40 ezres aréna adott, a 65 ezres Puskás Aréna pedig tökéletes volna a nyitó- és záróünnepség számára.

A politikai vitákban nem kíván részt venni, de szerinte csak érdemi társadalmi vitát lefolytatva szabad gondolkodni az olimpia rendezésén. Mint mondta, ha a versengő politikai erők közösen dolgoznak az olimpián, akkor elkerülhetetlen lesz a teljes transzparencia. Tagadja, hogy a 2004-es athéni olimpia válságba vezette volna Görögországot.

Fürjes Balázs biztosra veszi, hogy a XXI. században Afrika és India is otthont ad majd az olimpiának, és hogy a 2032 utáni két olimpia egyike Európában lesz.

Nemzetközi példákat is hozott: Donald Trump és Hillary Clinton között a legádázabb elnökválasztási csata közepette is konszenzus volt a Los Angeles-i játékok támogatása ügyében, valamint Emmanuel Macron és párizsi polgármester együttműködése a játékokért.

> "Csak akkor lehet esélyünk, ha képesek vagyunk másképp viselkedni a megszokotthoz képest. Jó hír, hogy ahol a vitákból olimpia lett, ott előnyére változtatta meg a közgondolkodást is."

Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy nem volt még egyetlen olimpia, se téli, se nyári, amit népszavazás előzött volna meg. Franciaország, az USA és Ausztrália példái is azt mutatják, hogy a népszavazás igénye fel sem merült. Az elmúlt tizenegy évben tíz városban próbálták népszavazásra vinni az olimpia kérdését, de mindenhol zsákutcába jutott.

A NOB előírásai közt sem szerepel, hogy egy olimpiáról népszavazás döntsön. Szerinte ott, ahol a politikusok áttolják a döntést és a felelősséget, ahol a hatalmi harc eszközévé teszik, ott az olimpia ügye megfeneklik. Ez szerinte polarizációhoz vezet, és ezek a referendumok "mindenről szólnak, csak nem magáról az olimpiáról."

A Fővárosi Választási Bizottság (FVB) elkaszálta a budapesti olimpiával kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Az ellenzéki országgyűlési képviselők és kerületi polgármesterek által kezdeményezett népszavazás kérdése az lett volna, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata pályázatot nyújtson be a 2036. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére?" Az FVB azzal érvelt, hogy a kérdés "nem egyértelmű, hiszen az olimpiai kandidálás folyamata hosszú és bonyolult."

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő reagált a döntésre: "Természetesen nem hagyjuk annyiban, jogorvoslatot fogunk kérni a szerintünk hibás határozat ellen, illetve ha kell, beadjuk újra." Szerinte "ez mindegy, a választópolgárok pontosan el tudják dönteni, hogy akarnak-e olimpiát vagy sem, és erre kötelezhetik a fővárosi közgyűlést. Mi hiszünk abban, hogy a budapestieknek kell meghozniuk azt a döntést, akarnak-e olimpiát, ezt nem lehet rájuk erőltetni."

Hadházy szerint fennáll a veszélye annak, hogy Orbán Viktor kormánya megzsarolja a főváros vezetését, és kicsikar tőlük egy támogató nyilatkozatot. "Biztosak vagyunk benne, hogy ez nagyon sokba fog kerülni az adófizetőknek, de a politikai ára még nagyobb lesz."

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányon múlik, hogy rendezi-e a viszonyát a fővárossal. Ha igen, ő nem áll a magyar olimpia útjába. Karácsony szerint a budapesti olimpiának két feltétele van: az egyik, hogy az állam elvégezze azokat a beruházásokat, amiket neki kell elvégeznie, a másik, hogy a főváros visszakapja azokat a forrásokat, amikkel a saját fejlesztéseit meg tudja csinálni.

A párizsi olimpia után Orbán Viktor miniszterelnök újra pedzegette a budapesti olimpia ötletét.

Fürjes Balázs kiemelte, hogy Párizs szervezési összköltsége 4,4 milliárd euró volt, amelynek csak három százaléka volt közpénz. A franciák a szervezési kiadások kilencvenhét százalékát magánpénzekből finanszírozták, beleértve a jegyértékesítést, vendéglátási csomagokat, NOB-támogatást és kereskedelmi partnerek, szponzorpénzek bevonását.

Párizsban az olimpiai és paralimpiai játékokra eladtak 12 millió jegyet, a tévéközvetítéseken keresztül a világ népességének a fele kapcsolódott a küzdelmekhez. Kilenc évig készültek rá, sok erőforrást vetettek be.

Fürjes Balázs szerint az olimpia nem lenne megoldás minden bajunkra. Sehol sem volt az. Ha a városok, országok akkor rendeznének olimpiát, ha már megoldották minden bajukat, sehol nem lennének játékok. Másutt sem oldódott meg minden egy csapásra, de az olimpia előrevitte a közösséget. Ezért sincs olyan ország, amely megbánta volna a rendezést.

Valóban, Párizs magasra tette a mércét, de Fürjes Balázs minden házigazdának azt javasolja, hogy ne Párizzsal vesse össze magát, hanem a saját hagyományaihoz, városához, országához, nemzeti kultúrájához illően a saját legjobb olimpiáját rendezze meg.