Kína továbbra is kóstolgatja Tajvant és fenyegetőzik

Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg Tajvant, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között. A tajvani hadsereg szombati beszámolója szerint 24 óra leforgása alatt 32 kínai légi jármű lépte át a demarkációs vonalat a sziget északi, délnyugati és keleti részén. A tajvani hadsereg repülőgépeket, hajókat és földi légvédelmi rakétarendszereket használt a célpontok követésére. A vonal egykor nem hivatalos határként szolgált, amelyet egyik fél hadserege sem léphet át, de a kínai légierő ma már rendszeresen küld át rajta repülőgépeket. Kína nem ismeri el a demarkációs vonal létezését, és a szigetet saját területének tekinti.

Hivatalos tajvani adatok szerint tavaly több mint 1700 kínai katonai légi jármű lépte át a demarkációs vonalat, ami csaknem duplája az egy évvel korábbinak. Kína most azzal fenyegetőzik, hogy halálbüntetéssel sújthatja a „megrögzött tajvani szeparatistákat”. Az új irányelv szerint, akik különösen súlyos kárt okoznak az államnak és támogatják Tajvan függetlenségre való törekvéseit, halállal büntethetők. Tajvan újonnan beiktatott elnöke, Laj Csing-te pont egy ilyen szeparatista a kínai vezetés szemében.

Kína azzal fenyegetőzött, hogy szélsőséges esetekben halálbüntetést szab ki a „megrögzött” tajvani függetlenségi szeparatistákra, ami a nyomás fokozása annak ellenére, hogy a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a demokratikusan kormányzott szigeten. Tajvan arra panaszkodik, hogy a kínai nyomásgyakorlás azóta fokozódik, hogy Laj januárban megnyerte a választásokat. Ide tartoznak a folyamatos katonai akciók, a kereskedelmi szankciók és a parti őrség járőrözése a Kína melletti, Tajvan által ellenőrzött szigetek körül.

Az új irányelvek szerint a kínai bíróságoknak, ügyészeknek, köz- és állambiztonsági szerveknek „szigorúan meg kell büntetniük az ország megosztásáért és az elszakadási bűncselekményekre való felbujtásért – a törvénynek megfelelően – a tajvani függetlenség híveit, és határozottan meg kell védeniük a nemzeti szuverenitást, egységet és területi integritást”.

Tajvan szárazföldi ügyek tanácsa elítélte Peking lépését, és arra szólította fel népét, hogy ne hagyja magát Kínától fenyegetni. Az iránymutatás részletezi, hogy mi számít büntetendő bűncselekménynek, beleértve Tajvan nemzetközi szervezetekbe való belépésének előmozdítását – ahol az államiság feltétel –, a „külső hivatalos cserekapcsolatok” fenntartását és az „újraegyesítést” támogató pártok, csoportok és személyek „elnyomását”.

Laj többször is felajánlotta, hogy tárgyalásokat folytat Kínával, de mindannyiszor elutasították. Szerinte csak Tajvan népe dönthet a jövőjéről. Kína már korábban is hozott jogi intézkedéseket tajvani tisztviselőkkel szemben, többek között szankciókat vezetett be Hsziao Bi-khim ellen, aki Tajvan korábbi de facto amerikai nagykövete, jelenleg pedig a sziget alelnöke. Az ilyen büntetéseknek kevés gyakorlati hatása van, mivel a kínai bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal Tajvanon, amelynek kormánya elutasítja Peking szuverenitási igényeit. Magas rangú tajvani tisztviselők, beleértve az elnököt is, soha nem látogatnak Kínába.