A forint árfolyama kritikus szint közelében
Lezajlott az MNB kamatcsökkentése, a kamat viszonylag magasan maradt, a forint árfolyama azonban ismét gyengélkedik, közel van a kritikus szinthez. Hiába a magas exporttöbblet, a többi gazdasági probléma nyomaszthatja az árfolyamot.
A kedden lezajlott kamatdöntés előtt erősödött a forint, amit okozhattak a kisebb kamatemelésre vonatkozó várakozások, de akár a jegybank beavatkozása is, utána azonban újra gyengülés következett, az árfolyam ismét kényelmetlenül közel került a 400-as eurónkénti szinthez, és már nem is látszik, hogy ezen mi változtatna.
Korábban logikusan merült fel, hogy nagy külkereskedelmi többlet mellett, kiegyensúlyozott folyó fizetési mérleg mellett a forint stabilitása lenne indokolt, azonban a többi gazdasági tényező tartósan problémás, és ez vélhetően a bizalomra is rossz hatással van. Fél évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az infláció mérséklődése után a költségvetés is helyreáll, az uniós pénzek is érkezni fognak, a viták megszűnnek, de ez nem teljesen így történt.
A héten a Fitch és az IMF egyaránt értékelte a magyar gazdaságot, és ezeket a problémákat ők is elég súlyosnak találják. Az MNB kamatdöntése azt jelezte, hogy kénytelenek voltak magasan abbahagyni a kamatcsökkentési ciklus eddigi részét: 7 százalék marad az alapkamat egy darabig, ami a legmagasabb uniós érték holtversenyben a román alapkamattal.
A költségvetés hiánya továbbra is magas, és nem is látni, mikor kerülhet az elfogadhatónak tartott 3 százalékos cél alá. A bevételi oldalon rendkívül magas a forgalmi adók szerepe, ugyanakkor ezek volumene erősen függ a belföldi fogyasztás ingadozásától. Túlzottan magasak az államadósság után fizetendő kamatterhek is, miután megnövelték a lakossági finanszírozás szerepét, csakhogy a lakosság sokkal nagyobb kamatot vár el, mint az intézményi befektetők vagy a külföldiek.
A költségvetés szerkezetének megváltoztatására nem sok esély van a 2026-os választásokig, így a hiány leszorítása is nehézkes, ami a magas, 75 százalék körüli GDP-arányos államadósság érdemi csökkentését lehetetlenné teszi, így viszont magasak maradnak a kamatkiadások. Ez egy ördögi kör, ami a bizalmat erősen csökkenti a forint iránt.
Nagy probléma továbbá, hogy hatalmas összeget tart még vissza az EU, azonban nem sok nyoma van annak, hogy a kormány együttműködőbb lenne az unióval, és így közelebb kerülnénk az összegek kifizetéséhez. Hasonlóra nincs is most példa, miután Lengyelország megkapta a neki járó forrásokat az ottani kormányváltást követően.
Miután közel fél év eltelt azóta, hogy akkor ezek a problémák a megoldás irányában látszottak elmozdulni, érthető, hogy a bizalom fokozatosan elpárolgott, a forintárfolyam egyre inkább a 400-as eurónkénti szint közelébe szorul. Elképzelhető, hogy a lakosság és a cégek is a biztonságos euró felé mozdulnak, vagyis újra zajlik a Virág Barnabás jegybankelnök által korábban említett euróizáció.
Nem zárható ki, hogy a 400-as szintre is a jegybank vigyáz: a jegybanki alapkamat magasan tartása mellett esetleg eurót ad el a piacon, amit az igen magas devizatartalékoknak köszönhetően egy adott szintig könnyen megtehet. Hosszabb távon azonban szükség van a forint iránti bizalom helyreállítására legalább olyan szinten, hogy az euróizáció mértéke ne haladja meg a folyó fizetési mérleg többletét.