Lemondani, vagy nem mondani? Egy kérdés maradt a DK-nál
A Demokratikus Koalíció történetének második legrosszabb eredményét érte el az európai parlamenti választásokon, és a pocsék eredmény után felmerül a kérdés: le kell-e mondania az elnöknek, Gyurcsány Ferencnek. Sok szakértő szerint igen, és a történelem is azt mutatja, hogy ilyenkor a legtöbb pártelnök levonta a megfelelő konzekvenciát.
Gyurcsány Ferenc a vereség beismerését követően egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy a választási vereség után fel kell tenni a megfelelő kérdéseket, és le kell vonni a tanulságokat. A baloldal eddig legerősebb pártja, a Demokratikus Koalíció, súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti és részben az önkormányzati választáson is. A vereséget a párt vezetői, valamint a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői is elismerték, míg a Párbeszéd-Zöldek vezetői Karácsony Gergely főpolgármester-választási csatájában való részvételük miatt nem voltak jelen. Gyurcsány szerint a következő időszakban beszélni fognak ezekről a kérdésekről, de úgy tűnik, nem tervezi a távozást.
A Demokratikus Koalíció 2011-ben alakult, és első megmérettetése a 2014-es országgyűlési választások voltak, ahol a Magyar Szocialista Párttal (MSZP), a Párbeszéd Magyarországgal (PM), a Magyar Liberális Párttal (MLP) és az Együttel koalícióban indultak. A koalíció közös miniszterelnök-jelöltje Mesterházy Attila volt. A 2018-as választásokon a DK már egyedül indult, és bár az eredmény a története leggyengébbje lett, három egyéni mandátumot szereztek.
A 2019-es EP-választásokon a DK meggyőző eredményt ért el, és ellenzéki oldalon megkerülhetetlen erővé vált. Gyurcsány Ferenc hátrébb húzódott, és a DK arca Dobrev Klára lett. Azonban 2021-ben a DK törésponthoz ért, amikor Dobrev Klára kikapott az előválasztáson Márki-Zay Pétertől. A 2022-es választásokon a baloldali összefogás katasztrofális vereséget szenvedett.
A DK országos támogatottságáról az EP-választási kudarc ordít, ahol a baloldali összefogás mindössze 367 ezer szavazatot kapott, ami csak 8 százalékát teszi ki a szavazatoknak. Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke szerint már a választás előtt elbukott a Gyurcsány-projekt, és a tizenegynéhány százalékos választási eredmény is elbukott az utolsó pillanatban.
Hasonló vereségek után a legtöbb párt levonta a megfelelő konzekvenciát. Donáth Anna a Momentum éléről, Mesterházy Attila az MSZP éléről, Molnár Gyula és Tóth Bertalan szintén az MSZp éléről, Jakab Péter a Jobbik elnöke, és az LMP vezetése is lemondott a választások után. Gyurcsány Ferenc esetleges lemondásával kapcsolatban Horn Gábor azt mondta, hogy nemcsak a baloldalnak, de a jobboldalnak is fejtörést okozna egy ilyen lépés.
Tordai Bence, a Párbeszéd-Zöldek egyik vezető politikusaként, a választások estéjén jelentette be, hogy kilép a pártból. Tordai szerint a DK-val és MSZP-vel kötött megegyezés nem összefogás, hanem önfeladás volt, és a Párbeszédnek a kezdetektől az volt a küldetése, hogy hozzájáruljon a rezsim lebontásához, és közben hatékonyan képviselje a zöldpolitikát, amit ez a megegyezés nem szolgált. A DK, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek közös európai parlamenti listáját Dobrev Klára vezette, az eredmény 8,03 százalék és két mandátum volt. Tordai Bence szerint a választók egyértelműen visszaigazolták, hogy ha van alternatíva az ellenzéken belül, akkor az a DK-nál sokkal eredményesebb tud lenni. A politikus hozzátette, hogy ha lát érdemi társadalmi támogatottságot helyben, akkor 2026-ban szívesen újra megméretné magát.
Tordai Bence az Indexnek adott interjúban részletezte, hogy miért tartja önfeladásnak a Párbeszéd és a DK közötti megállapodást, hangsúlyozva, hogy ez távolabb visz a Párbeszéd eredeti céljaitól, és nem segíti az összellenzéki törekvések sikerét. A politikus szerint a Párbeszéd maradéka a választási eredmények ismeretében mintha belátná igazukat, de ez már az ő dolguk. Tordai kiemelte, hogy a jelenlegi választási rendszerben szükségszerűen kétosztatú politikai tér jön létre, és hogy most nem újabb ellenzéki pártok létrehozásának van itt az ideje, hanem meg kell találni az újraformálódó ellenzékben, hogy hogyan tudnak zöldpolitikusok akár helyi, akár országos szinten minél nagyobb súllyal megjelenni. Tordai hozzáfűzte, ha leváltották az Orbán-rendszert, sokan lesznek, akik szívesen szerveznének majd egy új zöldpártot.