Az áradó Duna hatására megnövekedett szúnyogpopuláció
A Katasztrófavédelem figyelmeztetése szerint az elmúlt időszak csapadékos időjárása és a Duna árhulláma jelentősen felgyorsíthatja a szúnyoglárvák fejlődését, ami a szúnyogok számának megugrásához vezet.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Mukics Dániel elmondta, hogy a lárvák kikelési ideje akár a felére is csökkenhet az esős időjárás és a Duna árhulláma következtében. A szúnyogok elszaporodása nagymértékben függ az időjárástól, és a szakértők április óta folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, hétfőnként tájékoztatást adva a gyérítés tervezett helyszíneiről és időpontjairól.
A kémiai és biológiai gyérítési módszerek együttes alkalmazása mellett a szóvivő kiemelte, hogy a természetvédelmi területeken biológiai gyérítés sem lehetséges. A biológiai gyérítés további nehézségei közé tartozik, hogy egyes ártéri területekhez nem lehet autóval eljutni, így csónakokkal vagy légijárművekkel kell megközelíteni őket. A dús növényzet miatt pedig a felszálló méreganyagot a növényzet felfoghatja, ezért granulátum használata szükséges, ami eltérő költségekkel jár. Mukics Dániel hozzáfűzte, hogy a biológiai gyérítés csak a szúnyoglárvák ellen hatékony, a kifejlett példányokra és más élőlényekre nincs hatással.
A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a tervek alapján 230 településen, összesen 60 ezer hektáron végeznek kezeléseket. A Duna teljes szakaszán biológiai lárvagyérítést alkalmaznak, míg a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre a Szigetközben, a Csepel-sziget térségében, a Dráva menti településeken, valamint Békés, Csongrád-Csanád és Zala vármegyékben kémiai gyérítést használnak.