Az IMF kritikája a magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban
Az IMF szerint Magyarországnak sürgősen reformokat kell végrehajtania a költségvetési egyensúly javítása, a zöld átmenet előmozdítása és a hosszú távú kockázatok kezelése érdekében. A Nemzetközi Valutaalap budapesti missziója a kormányzatnak növekedésbarát és hiteles költségvetési kiigazítási tervet javasol.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója hangsúlyozza az államadósság csökkentésének és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének fontosságát. A Fitch Ratings és az Európai Bizottság is hasonló aggályokat fogalmazott meg, utóbbi túlzottdeficit-eljárást (EDP) is kezdeményezett Magyarország ellen.
A hitelminősítő a magyar kormányzás minőségét és a büdzsé helyzetét jelölte meg a legnagyobb kockázatok között, és konszolidációt szorgalmazott. Az Európai Bizottság ajánlásaiban az univerzális lakossági kamat- és ársapkák kivezetését, valamint az orosz energiaexporttól való függőség csökkentését javasolta.
Az IMF szerint a magyar GDP-növekedés 2024-ben 2,3%-os, 2025-ben pedig 3,3%-os lesz, amit a belföldi fogyasztás és a beruházások növekedése hajt. Az infláció 2024 negyedik negyedévében várhatóan eléri a 4,2%-ot, majd 2026-ban stabilizálódik a hatóságok 3%-os célértékénél.
Magyarország gazdasági sokkokból lábadozik, mint a világjárvány és az ukrajnai orosz háború, amelyek 2022-ben költségvetési és külső egyensúlytalanságokhoz, valamint kétszámjegyű inflációhoz vezettek. Az IMF szerint az ország hatékony monetáris politikája és a csökkenő nyersanyagárak hozzájárultak az infláció gyors csökkenéséhez.
A költségvetési hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított aránya még mindig a 2019-es szintek felett van. Az IMF hiteles és növekedésbarát költségvetési kiigazítási tervet javasol, amely középtávú költségvetési folyamatban gyökerezik, és kiegyensúlyozottabb bevételi struktúrát, valamint növekedésbarát kiadásösszetételt biztosít.
Az IMF szerint a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás területén is reformokra van szükség a hosszú távú kiadási nyomások megfékezéséhez. A zöld átmenet finanszírozásához szükséges bevételek növelése a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséből és az adók nagyobb mértékű felhasználásából származhatna.
Az irányadó kamatlábaknak a következő évben is restriktív területen kell maradniuk az infláció fenntartható módon történő visszatéréséhez. A pénzügyi szektor ellenálló maradt a monetáris politikai szigorítás ellenére, de folyamatos éberségre van szükség a felmerülő kockázatok kezeléséhez.
A digitális versenyképesség erősítése, a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése és a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére irányuló célzott politikák végrehajtása kulcsfontosságú prioritások. A jó kormányzás elengedhetetlen a sikeres strukturális átalakuláshoz, és a kormányzási reformok elősegíthetik a növekedésbarát környezet kialakulását.
Az IMF szerint a központi banki autonómia védelme létfontosságú az ár- és pénzügyi stabilitás szempontjából. A központi bankról szóló törvény módosítása lehetővé teszi az MNB számára, hogy negatív tőkével működjön, de fontos, hogy az MNB ne fizessen ki osztalékot, és a törvényben előírt minimális tőke eléréséig ne utalják a nyereségüket a költségvetésbe.
Az IMF szerint a piaci alapú hitelallokáció torzulásait meg kell szüntetni, a támogatott hitelprogramokat célzottabbá kell tenni. A kamatlábplafonok mesterségesen csökkentették a hitelezési és betéti kamatlábakat, és ösztönözhetik a hiteladagolást. A jelzáloghitelekre vonatkozó kamatlábak továbbra is élnek, de az IMF szerint ezeket teljes mértékben meg kell szüntetni.
A kormány a lakossági kamatstopot meghosszabbította, ami ellentétes az IMF javaslataival.