Szegedi kutatók az antibiotikum-rezisztencia ellen
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai jelentős előrelépést értek el az antibiotikumok hatástalanságának globális problémájával szemben.
Világszerte egyre nagyobb gondot jelent az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amely a baktériumok gyógyszerekkel szembeni ellenálló képességét jelenti. Ez a jelenség olyan mértékűvé válhat, hogy az emberiség egészségügyi helyzete akár 100 évvel ezelőtti szintre is visszasüllyedhet. A nagy egészségügyi vállalatok kevés forrást fektetnek az antibiotikumok fejlesztésébe, mivel a baktériumok gyors mutációja miatt a gyógyszerek gyakran hamar hatástalanná válnak.
Pál Csaba és a kutatóközpont csapata egy új módszeren dolgozik, amely segíthet a gyógyszerfejlesztési folyamat során hamarabb felismerni, hogy egy készítmény piacra dobása értelmes-e. A cél, hogy azonosítsák azokat a baktériumtörzseket, amelyek már ellenállnak az adott gyógyszernek.
Szegeden több tízezer kémcsőben tenyésztik a káros baktériumokat és mutációikat, hogy szisztematikusan tesztelhessék az új gyógyszereket. Pál Csaba szerint az evolúciót felgyorsítva a kórokozók akár 4-5-ször is mutálódhatnak, így válnak ellenállóvá.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumok közül melyek azok, amelyek nem csak hatástalanok, hanem esetlegesen súlyosabb betegségeket is okozhatnak az ellenállóvá vált kórokozók révén.
A kutatások azonban bizakodásra adnak okot, mivel vannak olyan korai kísérleti fázisban lévő gyógyszerek, amelyekkel szemben még nem alakultak ki rezisztens mutációk. Ezek az újgenerációs antibiotikumok több ponton támadják meg a baktériumokat, ami nehezíti azok védekezését.
A hvg360 cikkében részletesen foglalkozunk az antibiotikum-válság okával, a baktériumok "szuperképességével", annak kijátszhatóságával, valamint a fertőtlenítőszerek használatának hatásával a rezisztencia kialakulására.