Ukrajna jogosan lépett be Kurszkba a NATO-főtitkár szerint

Az ukrán erők által végrehajtott oroszországi Kurszki területre történt behatolás legitim, és Ukrajna önvédelemhez való joga indokolja ezt a lépést – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár a Welt am Sontag német hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát, és a nemzetközi jog szerint ez a jog nem szűnik meg a határnál. Stoltenberg hozzátette, hogy a NATO-t nem tájékoztatták előre Ukrajna terveiről, és nem is játszott szerepet bennük.

A NATO-főtitkár szerint Ukrajna kockázatot vállal az orosz területen történő előrenyomulással, de Kijev döntése, hogyan folytatja a hadjáratát. "Volodimir Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a művelettel ütközőövezetet akar létrehozni, hogy megakadályozza a határ túloldaláról indított orosz támadásokat" – mondta Stoltenberg, hozzáfűzve, hogy mint minden hadműveletnek, ennek is megvan a kockázata, de Ukrajnának kell eldöntenie, hogyan védi meg magát.

Kijev augusztus 6-án mintegy 10 ezer katonával határon túli műveletet indított a Kurszki területen. Kijev szerint mintegy száz település ukrán ellenőrzés alá került, és több mint 1000 négyzetkilométer orosz területet foglaltak el. Azóta Ukrajna 1294 négyzetkilométert és 100 települést, köztük Szudzsa városát tartja ellenőrzése alatt. Oroszország „súlyos provokációnak” nevezte a kurszki ukrán hadműveletet, és megtorlást helyezett kilátásba.

A NATO-Ukrajna Tanács szerdai ülésén is megvitatták az ukrán betörést, amit Kijev kérésére hívtak össze a nagyszabású orosz légicsapások közepette. Az észak-atlanti szövetséget és Ukrajnát tömörítő tanácsot tavaly hozták létre, hogy lehetővé tegye a szorosabb együttműködést a NATO és Kijev között.

Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete szerint Ukrajna behatolása a Kurszki területre azt mutatja, hogy Oroszország képességeinek határán van. Volker kiemelte, hogy Oroszország nem képes egyszerre támadni Ukrajnát és megvédeni magát, így választania kellett, és erőket kell átcsoportosítania Ukrajnából, hogy megvédje Oroszországot. Ezt a mozgást kell kihasználni nagy hatótávolságú rendszerekkel, hogy csapást mérjenek rájuk, miközben mozognak. Volker szerint a behatolás azt is megmutatja, hogy Oroszországnak nincs meg a képessége az eszkalációra, és nincsenek valós orosz vörös vonalak. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen reakciója az volt, hogy úgy tett, mintha semmi különös nem történne. A behatolás megváltoztatja azt a forgatókönyvet is, hogy minden jövőbeli tárgyalás Oroszország és Ukrajna között Kijev engedményeivel kezdődik, most már inkább cseréről van szó.