Újabb incidens a Dél-kínai-tengeren
A Dél-kínai-tengeren szombaton reggel összeütközött egy kínai és egy Fülöp-szigeteki hajó a vitatott Spratly-szigetcsoportnál, ami tovább fokozza a két ország közötti területi vitát.
A Fülöp-szigeteki parti őrség szerint a Sabina-zátonynál történt incidens során a kínai parti őrség veszélyes manővereket hajtott végre, háromszor is nekiütközve a Teresa Magbanua nevű fülöp-szigeteki hajónak, komoly károkat okozva. Kína azonban ezt cáfolja, és a felelősséget teljes mértékben a Fülöp-szigetekre hárítja, azzal érvelve, hogy a Teresa Magbanua szakszerűtlenül irányították, és veszélyes módon ütközött a kínai hajóval.
Az ütközés során szerencsére nem jelentettek áldozatokról vagy sérültekről. Az eset nem egyedi, hiszen az utóbbi két hétben legalább három hasonló incidens történt ezen a vitatott területen.
A Dél-kínai-tenger, amely gazdag energiaforrásokban és halban, valamint stratégiai fontosságú a kereskedelem szempontjából, régóta a területi viták középpontjában áll. Kína szinte az egész területet magának követeli, míg a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia és Brunei is igényt tartanak bizonyos részekre. Peking figyelmen kívül hagyja a hágai Állandó Választottbíróság ítéletét, amely 2016-ban Manila igényét ismerte el jogosnak.
A kínai parti őrség az incidens után felszólította a Fülöp-szigeteket, hagyja el a Sabina-zátony térségét, valamint ígéretet tett, hogy „határozottan meghiúsít minden provokációt, kellemetlenséget és jogsértést”. A Fülöp-szigetek válaszul közölte, hogy hajójuk, a Teresa Magbanua a kínai parti őrség eszkaláló tevékenysége és zaklatása ellenére a térségben marad. A filippínó hajó nem sérült meg komolyan az ütközésekben.
A Sabina-zátony, amelyet Kínában Hszianbin Csiao-nak, a Fülöp-szigeteken pedig Escoda-zátonynak hívnak, 139 kilométerre fekszik a Fülöp-szigetektől, míg 1167 kilométerre Kínától. Dacára annak, hogy sokkal közelebb van a Fülöp-szigetekhez, Kína – ahogy az egész Dél-kínai-tengerre – igényt tart a zátonyra.
A tenger ráadásul rendkívül fontos hajózási útvonal, évente 3 billió dollár értékű áru halad át rajta. A helyzetet bonyolítja, hogy a tenger bizonyos részeire, zátonyaira, szigetecskéire igényt tart minden környező állam, így még Brunei, Malajzia, Tajvan és Vietnám is.
Az Egyesült Államok is beavatkozik a térségben, a nemzetközi hajózás szabadságára hivatkozva, demonstratíve hadihajókkal is megjelenve a szerintük nemzetközi vizeken. A mostani esetben is kiálltak a szövetséges Fülöp-szigetek mellett, míg Kína Amerikát vádolja a helyzet szításával.
Érdekesség, hogy a Fülöp-szigetek kérte már az ügyben az ENSZ döntőbíráskodását, a világszervezet pedig – a fent említett kilométeres távolságok miatt nem meglepő módon – azt ítélte, Kínának errefelé nem lehetnek legitim területi követelései. Ezt Kína nem ismeri el. A két érintett ország az elmúlt hetekben tett lépéseket is az eszkaláció elkerülésére. Például a szintén vitatott Second Thomas Shoal nevű zátonyra, amire a Fülöp-szigetek anno direkt kifuttatott egy kiszuperált hadihajót spontán bázisnak, engedtek utánpótlást szállítani.