A magyarországi termőföld ára 2023-ban
Tavaly Magyarországon 29%-kal kevesebb tranzakció keretében 3%-kal kisebb területű termőföld cserélt gazdát, mint 2022-ben, ami a növénytermesztés jövedelempozíciójának romlásával magyarázható, de a földpiac konszolidációjának jelei már láthatók.
2022-ben az eladott termőföldek átlagos hektárára 1,989 millió forintról 2,064 millió forintra nőtt, ami 3,8%-os emelkedést jelent, de reálértéken ez 13%-os csökkenést jelent a magas infláció miatt. A legnagyobb áremelkedést Hajdú-Bihar és Somogy vármegyékben regisztrálták, míg Heves és Nógrád vármegyékben 15%-os csökkenést tapasztaltak. Hajdú-Biharban a legmagasabb, 2,81 millió forintos átlagos hektárárat jegyezték, míg Nógrád maradt a legolcsóbb vármegye. Művelési áganként a szántóterületek drágultak a leginkább, 6,7%-kal, míg a kert-gyümölcsös kategóriában 8%-ot meghaladó csökkenést mutatnak a számok. Az erdőterületek ára 2,5%-kal nőtt, a gyepterületeké pedig 4,6%-kal.
A termőföldpiac 2023-ban 29%-kal csökkent adásvételek számában, de az eladott földterületek mérete csak 2,6%-kal esett vissza, ami azt jelenti, hogy átlagosan nagyobb területek találtak gazdára. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében értékesítették a legnagyobb területet, míg Komárom-Esztergom és Baranya vármegyékben a legkevesebbet. A szántó művelési ágban 5,3%-kal nőtt a forgalom, a gyepterületeknél 4,7%-os bővülést, az erdőterületeknél 11%-os csökkenést, a kert-gyümölcsös kategóriában pedig 44%-os visszaesést regisztráltak.
A termőföld ára hosszú távon növekszik, egy 2010-ben vásárolt hektár ára 2023-ra átlagosan 3,6-szorosára emelkedett. A tavalyi lassulás oka a növénytermesztés jövedelemcsökkenése, az elszabaduló energiaárak, az EU-s vámmentesség, az aszály és a terményárak csökkenése volt. A konszolidáció jelei azonban már láthatók, a terményárak enyhe emelkedése és a költségszintek visszarendeződése pozitív hatással lehet a földpiacra.