Budapest látképe és a magasházak
Budapest városképének megváltozása a magasházak építésével nem feltétlenül jelent negatív hatást, hiszen a magas épületek előnyei és hátrányai egyaránt érvényesülhetnek a városi tervezésben.
A magasházak építése mindig is heves viták tárgyát képezte, és ez alól Budapest sem kivétel. Az ellenzők szerint a magasházak veszélyeztethetik a város karakterét és panorámáját, míg a támogatók a területek hatékonyabb kihasználását és a zöld felületek növelését hangsúlyozzák. A Cordia szakértői szerint a magasházak lehetővé teszik a sűrűn lakott városrészek szellősebbé és élhetőbbé tételét, nagyobb zöldterületek kialakításával. A magasházak építése során a cél az optimális helykihasználás mellett új lakások és közösségi terek létrehozása.
A magasházak építésének nemzetközi tapasztalatai szerint a városkép zsúfoltságának érzetét a megfelelően kialakított közterületek és zöldfelületek jelentősen csökkenthetik. Radványi Gábor, a Futureal főépítésze szerint a magasság a széles köztereknek köszönhetően kikerülhet az ember látókúpjából, és a földszinti üzletekkel együtt élő humán zónát hozhatnak létre.
Magyarországon az épületmagasságra vonatkozóan többszintű szabályozás van érvényben, és a helyi önkormányzatok állapítják meg a helyi építési szabályzatban az országos előírásoknak megfelelő követelményeket. Budapest már most is rendelkezik magasháznak minősülő épületekkel, mint például a Körszálló vagy a Nagyvárad téri SOTE-épület, amelyek mára a városkép részévé váltak.
A magasházak lakóinak előnyei között szerepel a zavartalan panoráma és a világos, napfényes lakások, azonban a Cordia értékesítési igazgatója, Görög Áron szerint az alsóbb szinteken ezek az előnyök korlátozottabbak lehetnek. A XIII. kerületi Marina City fejlesztésénél azonban minden lakás élvezheti a magasabb szintek előnyeit, mivel a tervezés során nagy hangsúlyt fektettek a kedvező tényezők érvényesülésére.
A magasházakból álló lakóparkok további előnye, hogy a rozsdaövezeti beruházások révén rövid idő alatt kiépülhet a terület infrastruktúrája, és a városszövetbe visszacsatolt területek virágzóvá válhatnak, mint a Corvin Sétány esetében is történt. Kovács Gábor, a Cordia főépítésze szerint a jól megválasztott építési területen és átgondolt koncepció mentén felépített magasházak többet adhatnak a településnek, mint amennyit elvesznek a városkarakterisztika átformálásával.
Az elmúlt hónapokban Budapesten is elkezdődött a rozsdaövezetek kijelölése, ahol a fejlesztések kiemelt nemzetgazdasági beruházásként valósulhatnak meg, gyorsítva az építési engedélyezési eljárást. A beruházásokat az 5 százalékos áfa alkalmazásával is ösztönzik. A magasházak mellett maradó helyek parkosításával és zöldítésével a lakóövezetekben sportolási és kikapcsolódási lehetőségek is kialakíthatók, és a zöldterületek a köz számára is elérhetőek lesznek. A Marina City lakópark esetében a lakók a természet közelségét élvezhetik a belváros gyors elérhetősége mellett. Görög Áron szerint a rozsdaövezeti területek újrahasznosításával a fenntartható városi környezet irányába is léphetünk.