A magyar nyugdíj helyzete az EU kontextusában
Magyarországon az egy kedvezményezettre jutó átlagos nyugdíj összege alacsony az EU-s összehasonlításban, és GDP-arányosan sem állunk jobban. Az Európai Unió statisztikai hivatala által közzétett 2021-es adatok szerint Magyarország a 25. helyen áll a nyugdíjkiadások GDP-arányos összehasonlításában, 7 százalékos ráfordítással, ami az uniós átlag 12,9 százalékához képest jelentősen alacsonyabb. Egy átlagos magyar nyugdíjas 398 eurót kapott 2021-ben, ami az EU-s rangsorban alulról a hatodik helyet jelenti.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban a legtöbbet Görögország, Olaszország, Ausztria és Franciaország költ nyugellátásra, míg a legkevesebbet Írország, Málta, Magyarország és Litvánia. Az uniós átlagnyugdíj 1294 euró volt, míg Magyarországon ez az összeg csak 398 euró. A magyar adat alacsonyságának egyik oka, hogy nem tartalmazza a rokkantsági és a korhatár előtti nyugdíjakat, amelyek más uniós tagállamoknál benne vannak a statisztikákban.
A magyar nyugdíjkassza idén 6019 milliárd forint, és ha hozzávesszük a nyugdíjkiadásokba be nem számolt egyéb ellátásokat, akkor ez az összeg körülbelül 6500 milliárd forintra nő. Ez GDP-arányosan már nem 7, hanem inkább 9 százalék, amivel Magyarország a 17. helyre lépne fel Luxemburg mögé. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a GDP-arányos összehasonlítások félrevezetőek lehetnek, mivel nem egyértelmű, hogy ki mit és hogyan számol bele. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar nyugdíjrendszer tükrözi az ország gazdasági helyzetét is.
Simonovits András nyugdíjszakértő szerint a magyar nyugdíjrendszer problémái között szerepel az árindexált nyugdíjak miatti igazságtalanság, valamint a nyugdíjasok létszámarányának csökkenése. Az adatok összehasonlíthatóságát nehezíti, hogy a nyugdíjak adózása és a nemzeti valuták vásárlóereje országonként eltérő. Simonovits kiemelte, hogy a magyar nyugdíjegyenlőtlenségek erősödnek, és a kormányzat által titkolt statisztikai adatok hiánya miatt csak becsülni lehet a helyzet súlyosságát. A magyar kormány 2022 végén megállapodást írt alá az Európai Bizottsággal egy megreformált nyugdíjrendszer kidolgozásáról, de a reform alapjául szolgáló OECD-tanulmány még nem ismert.
Simonovits András reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány a közeljövőben megkezdi a nyugdíjrendszer reformjának kidolgozását. Az EU szerint 2070-re a GDP jelenlegi 7% körüli hányadáról annak 12%-ára nőhet a magyar nyugdíjkiadás, ami jelentős változásokat igényelhet a rendszerben.