Meg lehet élni a magyarországi átlagnyugdíjból?
Az Eurostat legújabb adatai szerint Magyarország az Európai Unióban az egyik legkevesebbet költi nyugdíjra a GDP-hez viszonyítva, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozza a nyugdíjasokat, különösen az utóbbi évek inflációját és áremelkedéseit figyelembe véve.
Az Eurostat felmérése rámutat, hogy a magyar állam a lehetőségeihez képest nem tesz meg mindent a nyugdíjemelés érdekében, ami tovább súlyosbítja a nyugdíjból élők helyzetét. A nyugdíjasoknak nem csak az infláció és áremelkedések miatt kell megküzdeniük, hanem azzal a ténnyel is, hogy a nyugdíjak szintje az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
A felvetett kérdés, hogy "Meg lehet élni a magyarországi átlagnyugdíjból?" kapcsán a szavazásra felhívás történt, melyre a válaszokat 17 óráig várták. Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa által elfogadott új rendelet, amely a természet helyreállításáról szól, nem ír elő új védett területek létrehozását, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, ami lehetőséget adhat a tagállamoknak, köztük Magyarországnak is, hogy a nyugdíjasok életkörülményeinek javítására is fordítsanak figyelmet a környezetvédelmi intézkedések mellett.
A rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg, többek között az élőhelyek romlásának megakadályozására és a biodiverzitás növelésére. Az EU célja, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd fát kell ültetniük, ami hozzájárulhat a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettségének növeléséhez, ezáltal javítva a nyugdíjasok életminőségét is.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, így a tagállamoknak, beleértve Magyarországot is, hamarosan intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló akadályok felszámolására és a beporzópopulációk csökkenésének visszafordítására. Ezek a lépések nemcsak a környezet, hanem a társadalom, így a nyugdíjasok jóléte szempontjából is fontosak lehetnek.
A rendeletről Magyarország nemmel szavazott, ahogy Hollandia, Olaszország, Svédország, Finnország és Lengyelország is, míg Belgium tartózkodott, de a törvény így is elfogadásra került. Magyarország a szuverenitással magyarázta az álláspontját. A gazdatüntetések ellenére az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, amely a szárazföldi és tengeri területek helyreállítását célozza, és amely a gazdák korábbi tiltakozásai ellenére is érvénybe lépett.