Putyin tűzszüneti ajánlata: Meloni szerint propaganda, de az orosz kémfőnök szerint súlyos következmények várhatnak Ukrajnára
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti javaslata Ukrajnának inkább propagandának tűnik, mint valós ajánlatnak.
A G7 csúcstalálkozó után, ahol egy 50 milliárd dolláros hitelről állapodtak meg Ukrajna számára, Meloni úgy nyilatkozott, hogy Putyin javaslata nem tűnik őszintének. Putyin pénteken jelentette be, hogy kész azonnali tűzszünetre, de csak abban az esetben, ha Ukrajna kivonja csapatait Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területeiről, és hivatalosan is lemond a NATO-csatlakozási szándékáról.
A G7 találkozón részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki határozottan elutasította az orosz elnök ultimátumát. Az álláspontot Olaf Scholz német kancellár is megerősítette, ő komolytalannak nevezte Putyin javaslatát.
A hétvégi svájci Bürgenstockban megrendezett kétnapos békekonferencián több mint 90 ország és nemzetközi intézmény képviselői gyűltek össze. A konferenciát Zelenszkij kezdeményezte, hogy megvitassák a háború befejezésének alapelveit.
Az ukránok azonban nem állnak meg a védekezésnél, hanem aktív lépéseket tesznek a konfliktus megfordítására. A Business Insider szerint Ukrajna készülődik egy új offenzívára, amelynek célja a Krím félsziget visszafoglalása. A Krím 2014-ben került orosz ellenőrzés alá, és azóta is stratégiai jelentőséggel bír mindkét fél számára. Az ukrán hadvezetés szerint a félsziget elleni támadások, mint például a légvédelmi ütegek elleni csapások, zavart okozhatnak a Dél-Ukrajnában harcoló orosz alakulatoknak, és a Krími híd elleni támadás jelentős lépés lehet a konfliktusban.
Az ukránok sikeres támadásokat hajtottak végre a Krímben, és a tengeri színtéren is súlyos vereséget mértek az orosz Fekete-tengeri Flottára, amelynek következtében a flotta kénytelen volt távolabbi kikötőkbe húzódni. Ez lehetővé tette a kulcsfontosságú tengeri gabonaszállítás újraindulását. Kijev a jövőben az első F-16-os vadászgépek érkezését követően főleg a félsziget elleni műveletekhez kívánja bevetni azokat, hogy gyengítse az orosz védelmi állásokat és előkészítse az utat egy átfogó támadásra.
Ezek a fejlemények arra utalnak, hogy Ukrajna nem fogadja el egyik területének elcsatolását sem, és Zelenszkij elnök következetesen hangsúlyozza, hogy nem lehet béke, amíg ezek a területek vissza nem kerülnek Kijev ellenőrzése alá. A Krím visszafoglalása nem csak stratégiai győzelmet jelentene Ukrajna számára, hanem súlyos megaláztatást is okozna Oroszországnak, ami arra késztetheti Putyint, hogy komolyan tárgyaljon a békéről.
Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerzés vezetője egy interjúban fenyegető hangnemet használva figyelmeztette Ukrajnát, hogy amennyiben nem mennek bele a Moszkva által támasztott békefeltételekbe, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek. Nariskin szerint a békefeltételek bonyolultabbak és keményebbek lesznek Ukrajna számára, ha elutasítják az orosz javaslatokat. Ez a kijelentés tovább erősíti azt a nézetet, hogy az orosz vezetés nem hajlandó engedményeket tenni, és Putyin korábbi javaslata, amely az annektált területek oroszként való elismerését és Ukrajna demilitarizálását követelte, már eleve távol állt az ukrán állásponttól. Kijev továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy minden terület visszakerüljön Ukrajna ellenőrzése alá.