Dánia szembeszállna az orosz árnyékflottával
Dánia és szövetségesei fontolgatják, hogy milyen lépéseket tehetnének azokkal az orosz olajtankerekkel szemben, amelyek nem felelnek meg a tengeri hajózás szabályozó előírásainak, és a Balti-tengeren közlekednek. Lokke Rasmussen dán külügyminiszter szerint ezek a lépések az olajárak emelkedéséhez vezethetnének, miközben csökkentenék Oroszország bevételeit.
A dán külügyminiszter, Lokke Rasmussen bejelentette, hogy több szövetséges országgal, köztük a balti államokkal és más uniós tagállamokkal egyeztetnek arról, hogyan korlátozhatnák az úgynevezett árnyékflotta mozgását. Az árnyékflotta fenntartásából származó jelentős bevétellel Oroszország képes kijátszani a nyugati szankciók egy részét. A tengeri úton szállított orosz olaj harmadát, ami a globális szállítmány 1,5 százalékát teszi ki, a dán tengerszorosokon keresztül juttatják el a Balti-tengerre.
Rasmussen hangsúlyozta, hogy széles körű egyetértés van arról, hogy az árnyékflotta ügye nemzetközi probléma, és nemzetközi szintű megoldásra van szükség. Hozzátette, hogy bármilyen új intézkedésnek megvalósíthatónak kell lennie a gyakorlatban és meg kell felelnie a nemzetközi jog előírásainak.
A dán kormány aggodalmát fejezte ki az orosz árnyékflottában közlekedő kiöregedett, biztosítással nem rendelkező, homályos tulajdoni hátterű tartályhajók miatt, amelyek veszélyt jelenthetnek a környezetre. Tobias Billström svéd külügyminiszter is hasonló aggályokat fogalmazott meg egy áprilisi lapinterjúban, rámutatva, hogy ezek az olajtankerek súlyos környezetpusztítást okozhatnak, és új szabályokra, valamint azok betartásának ellenőrzésére van szükség a környezeti katasztrófa elkerülése érdekében.