A forint gyengülése miatt óvatos lehet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nemzetközi pénzpiaci helyzet és a forint gyengülése miatt óvatos kamatcsökkentési lépésre készülhet a következő ülésén, ahol a korábban beharangozott 25-50 bázispontos csökkentés helyett valószínűleg a kisebb mértékűt választja.
A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint az MNB óvatossága a következő hónapokban is megmarad, és az irányadó kamat az év második felében kezdődő 7%-ról decemberig alig csökkenhet tovább, 2024 végére pedig 6,5%-on állhat majd. A jegybank már korábban meghatározta az idei év első felének kamatpályáját, és a júniusi döntés előtt már csak az volt a kérdés, hogy 7,25%-ról 6,75%-ra vagy 7%-ra mérsékli-e az alapkamatot.
A Portfolio körkérdésére válaszoló elemzők többsége szerint a nagyobb, 50 bázispontos kamatcsökkentés helyett itt az ideje a fékezésnek. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető közgazdásza szerint a magas szolgáltatásinfláció és a forintpiaci turbulenciák indokolják az óvatosságot, és a Fed kamatpolitikája is korlátozza az MNB mozgásterét.
A szűkülő jegybanki mozgástér fő okai között szerepel a Fed szigorodó kamatpolitikája, a forint megingása, és a vártnál magasabb infláció. Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint az uniós kapcsolatokat érintő feszültségek is jelentős kockázatot jelentenek a forint árfolyama szempontjából.
Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője szerint a hazai fundamentumok alapján lenne tér nagyobb lazításra, de a külső környezet és a hazai piaci folyamatok óvatosságra intenek. Becsey Zsolt, az Unicredit közgazdásza a hazai infláció szerkezetével kapcsolatos bizonytalanságot emelte ki, és rámutatott, hogy a költségvetési hiány mértéke is egyre nagyobb figyelmet fog kapni a piacokon.
A Portfolio elemzői felmérésében a résztvevők többsége 2024. decemberre 6,5%-os alapkamatot jósol, ami 6 hónap alatt csak két darab 25 bázispontos lazítást jelentene. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint decemberig már nem lesz további kamatcsökkentés, és a júniusra kialakuló 7%-os kamat maradhat érvényben az év hátralévő részében.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja, amely eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
A bankszektor számára eddig több mint 400 milliárd forintba, csak tavaly több mint 200 milliárdba kerülő intézkedést a többször módosított 782/2021. (XII. 24.) Korm. rendelet szabályozza. Bankpiaci forrásaink szerint a piac Nagy Márton miniszter szavai alapján arra számít, hogy 2024. december 31-ig meghosszabbítják a határidőt. Operációs szempontból ugyanakkor nem a legjobb a december 31-ei határidő, az ügyfelek tájékoztatása szempontjából pedig bizonytalanságot okoz, hogy magát a jogszabály-módosítást az utolsó napokra hagyják. A miniszter május eleji szavai szerint a lakossági kamatstop kivezetésén már dolgozik a kormány, ám a végső kivezetésnek az a feltétele, hogy a fogyasztás helyreálljon és a gazdaság beinduljon.
: Portfolio : Portfolio