Az EU-támogatások jelentős gazdasági növekedést generálnak
Az Európai Unió által kifizetett támogatások nemcsak a közvetlenül támogatott országokban, hanem más tagállamokban is ösztönzik a gazdasági növekedést. Magyarország, noha jelenleg nem fér hozzá több milliárd eurónyi helyreállítási és ellenállóképességi alapból származó forráshoz, mégis a tovagyűrűző hatások révén jelentős növekedési potenciállal rendelkezik.
Az Európai Bizottság jelentése szerint a Next Generation EU programok, amelyek részei a 750 milliárd eurós helyreállítási alapnak, a várható GDP-növekedés közel egyharmadát a tovagyűrűző hatásoknak köszönhetik. Az NGEU-beruházásoknak nem csak közvetlen, hanem jelentős határokon átnyúló gazdasági hatásai is vannak, amelyek a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatokon keresztül érvényesülnek.
A jelentés kiemeli, hogy az NGEU-beruházások teljes GDP-hatása 2026-ban az EU GDP-jének 7,8%-át, azaz 1 245 milliárd eurót tehet ki, amelyből 847 milliárd euró a beruházások közvetlen hatása, míg a maradék 32% a tovagyűrűző hatásokból adódik.
A tovagyűrűző hatások számszerűsítése azonban módszertani kihívást jelent, mivel ehhez részletes kereskedelmi szerkezeteket és dinamikákat kell figyelembe venni. Az Európai Bizottság QUEST-modelljét használva, amelyet kibővítettek az állami beruházások gazdasági mechanizmusainak és dinamikájának részletesebb megértésére, a jelentés a kereskedelmi kapcsolatokat és a közbenső inputok kereskedelmét is figyelembe véve mutatja be a tovagyűrűző hatásokat.
A jelentés szerint az NGEU-beruházásoknak jelentős makrogazdasági tovagyűrűző hatása van, és az EU-szintű GDP-hatások körülbelül egyharmaddal nagyobbak, ha figyelembe vesszük a külföldről származó kereslet és az árfolyamhatásokat is. A tovagyűrűző hatások mértéke tagállamonként eltérő, a kis nyitott gazdaságok és a kisebb támogatási juttatásokkal rendelkező országok esetében a legnagyobb.
A jelentés példákon keresztül mutatja be, hogy a nagyobb kedvezményezettjei, mint például Olaszország, jelentős tovagyűrűző hatásokat generálnak más országok felé, amelyek gyakran nagyobbak, mint amit a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok sugallnának.
Magyarország esetében a jelentés szerint a közvetlenül az EU-támogatásokból eredő GDP-hatás 1,5-1,75 százalék lehet, míg a tovagyűrűző hatások 0,25-0,35 százalék közötti növekedést eredményezhetnek. Összességében a teljes NGEU-program 2,06 százalékos növekedést hozhat Magyarország számára.
A helyreállítási és ellenállóképességi eszközből Magyarország egyelőre csak minimális előlegfizetésekre jogosult, de ha a kormány végrehajtja a szükséges reformokat és projekteket, hozzáférhet a pénzekhez. Azonban a részleges forrásvesztés szinte biztosra vehető, ha az EU nem hosszabbítja meg a két év múlva esedékes határidőt.