A NATO reagál az orosz fenyegetésekre: nukleáris készletek készenléti állapotba helyezése lehetséges
A NATO tagállamai tárgyalásokat folytatnak egy jelentősen nagyobb nukleáris arzenál telepítéséről, válaszul az orosz fenyegetésekre. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára hangsúlyozta, hogy a NATO-nak lépéseket kell tennie Moszkva folyamatos nukleáris fenyegetéseire.
A Kyiv Independent értesülései szerint a NATO-n belül már folynak a megbeszélések a nukleáris arzenál bővítésének lehetőségéről. Stoltenberg a brüsszeli központban tartott beszédében említette, hogy a NATO tagállamai készenlétbe helyezhetik a jelenleg raktárakban tárolt atomfegyvereket, válaszul Vlagyimir Putyin fenyegetéseire, amelyeket az ukrajnai konfliktus 2022 februári kirobbanása óta többször megismételt. A főtitkár kiemelte, hogy a NATO célja egy atomfegyverek nélküli világ megteremtése, de amíg más államok, mint Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkeznek nukleáris fegyverekkel, addig a NATO is fenntartja a saját nukleáris képességeit.
Pranay Vaddi, a Fehér Ház fegyverzetellenőrzésért felelős vezető igazgatója is hasonlóan nyilatkozott, hangsúlyozva a növekvő veszélyek elleni fellépés szükségességét. A NATO-n belüli aggodalmak nem csak Oroszországra terjednek ki, hanem Kínára is, amely állítólag tervezi nukleáris arzenáljának több mint háromszorosára növelését 2030-ra. A NATO válaszként felkészült arra, hogy szükség esetén növelje saját készleteit.
Stoltenberg a Telegraphnak adott interjújában leszögezte, hogy a NATO célja ugyan egy atomfegyverek nélküli világ, de amíg azok léteznek, addig a NATO nukleáris szövetség marad; „mert egy olyan világ, ahol Oroszország, Kína és Észak-Korea rendelkezik atomfegyverekkel, a NATO pedig nem, sokkal veszélyesebb.” – mondta. A főtitkár arra is figyelmeztetett, hogy Kína is fenyegetést jelent, mivel tovább fejleszti nukleáris fegyverarzenálját, és a becslések szerint 2030-ra akár ezer nukleáris robbanófejjel is rendelkezhet.
Vaddi úgy fogalmazott, amennyiben nem történik változás, akkor a következő években az Egyesült Államok elérheti azt a pontot, amikor növelni kell a jelenlegi bevetett létszámhoz képest. Stoltenberg a tárgyalások során azt kérte a tagországoktól, hogy a nukleáris agresszióval szembeni elrettentő példaként mutassák be a nukleáris átláthatóságot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai invázió kezdete óta többször is nukleáris fenyegetést intézett Ukrajna és Nyugat ellen, amelyek azóta sem váltak valóra, Oroszország pedig azóta sem vetett be nukleáris fegyvereket a háborúban.
A svájci ukrán „békekonferencia” kapcsán felmerült, hogy a rendezvény valódi célja nem a béke megteremtése, hanem a háború folytatásának meghirdetése volt. A konferencián nem hívták meg az orosz felet, ami azt jelzi, hogy a szervezők eleve elutasítják a tárgyalásos megegyezést. A Nyugat, beleértve a NATO-t is, a háború kiterjesztésére határozta el magát, ami a NATO és Oroszország közti konfliktus eszkalálódását jelentheti.
Néhány nappal a békekonferencia előtt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Budapesten is világossá tette, hogy a Nyugat az eddiginél aktívabban segíti Ukrajna háborúját Oroszország ellen. Az Orbán-kormány korábban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem vehet részt ebben a konfliktusban, azonban a választások után Stoltenberg nyomására Orbán Viktor vállalta, hogy Magyarország többé nem él vétójogával a NATO Ukrajnával kapcsolatos döntéseit illetően, cserében a részleges kimaradásért.