Ötödik Orbán-kormány: Gazdaságpolitikai eredmények elemzése
Az ötödik Orbán-kormány első két évének gazdaságpolitikai eredményeit Zsiday Viktor, a Citadella Alap portfóliómenedzserével és Madár Istvánnal, a lapunk vezető makrogazdasági elemzőjével értékeltük. Az elemzők szerint a következő két év gazdasági kilátásai jobbak lehetnek, mint a ciklus első fele, azonban az inflációs pályával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és az akkumulátorgyártás jövője is kérdéses.
Az ötödik Orbán-kormány félidős értékelésére került sor, amely során Zsiday Viktor és Madár István a Portfolio Checklist podcastjában osztották meg véleményüket a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseiről. Zsiday szerint az államcsődöt sikerült elkerülni, de ez nem volt egyszerű feladat, amit az MNB is elismert. Az előző két év gazdaságpolitikai intézkedéseit ötös skálán kettesre értékelte, míg Madár kétharmadra osztályozta a kormány gazdasági ténykedését, hangsúlyozva, hogy sok minden előre determinált volt a ciklus elején.
A gazdasági minisztériumot Zsiday víziógyártónak nevezte, melynek feladata a pozitív hangulat keltése volt, míg a pénzügyminisztérium számait gyakran nehéz volt összeegyeztetni. Az MNB-ről pedig úgy vélekedett, hogy bár sok hibát követtek el, 2022 végén rájöttek a problémák súlyosságára és hozzájárultak az inflációs sokk csökkentéséhez.
Madár István pozitívabban látta az inflációs helyzetet, véleménye szerint tartósan sikerült megfékezni az inflációt Magyarországon, és nem értett egyet Zsiday szcenárióval.
Az ipar területén az akkumulátorgyártás visszaesése jelent meg, amit mindkét elemző ciklikus problémának tartott. Zsiday szerint kérdéses, hogy az akkumulátorgyártás milyen hosszú távú hatással lesz a magyar gazdaságra, míg Madár szerint a túlzott gazdasági koncentrációval kapcsolatos aggodalmakat mérsékelni kell. Az áprilisi adatok szerint a termelés jelentős mértékben csökkent, az akkumulátorok és szárazelemek gyártásának volumene is visszaesett 23 százalékkal, ami ciklikus visszaesést jelezhet.
A politikai helyzet változása nem fogja befolyásolni a gazdasági folyamatokat, és nem készteti a kormányt irányváltásra, legalábbis rövid távon. Madár szerint azonban középtávon kockázatok jelentkezhetnek, különösen ha a politikai verseny élesebbé válik.
A költségvetési kiigazítás szükségességéről megoszlanak a vélemények. Madár szerint a 4,5 százalékos idei megemelt hiánycél beavatkozás nélkül is megközelíthető, de egy megszorító csomag mozgásteret teremthetne a kormánynak a 2025-ös választások előtt.
Zsiday szerint a magyar gazdaságpolitika irányítói optimisták a jövőt illetően, de ő jelentős kétségeket fogalmazott meg az évtized végéig várható növekedéssel kapcsolatban. A következő másfél évben azonban 4-5 százalékos GDP-bővülést is elképzelhetőnek tart a választásokra való felkészülés során. Ezzel szemben úgy véli, hogy az évtized végéig az éves átlagos növekedés nem lesz 2 százaléknál nagyobb, de inkább 1 százalék.
A legnagyobb kockázatot a globális recesszió jelentheti a magyar gazdaság számára, valamint Magyarország magas külső finanszírozási igénye, amely komoly kockázatot jelenthet a következő időszakban.
: (Forrás: Article-1) : (Forrás: Article-2)