Orbán lesz az EU brókere, megnéztük, mi van a kezében

Május 1-je, június 9-e és július 1-je: három fontos dátum a 2024-es naptárban, ami meghatározza Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. Éppen ezért megvontuk az uniós csatlakozás 20 évének mérlegét, az EP-választások eredményével a hátunk mögött pedig megvizsgáltuk, mire készül Orbán Viktor kormánya az unió soros elnökeként.

Újra és újra asztalra kerül idén hazánk és az Európai Unió kapcsolata. Nem csoda, hiszen május 1-jén volt 20 éve, hogy csatlakoztunk az EU-hoz, június 9-én európai parlamenti választásokat tartottak, július 1-től fél éven át pedig Magyarország az EU soros elnöke. Navracsics Tibor, aki 2014 és 2019 között kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa volt az Európai Bizottságnak, sikeres elnökséget vár, annak ellenére, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács intézményi megújulása egybeesik ezzel az időszakkal.

Az ötödik Orbán-kormány közigazgatási és területfejlesztési minisztere az Indexnek kiemelte, hogy a különleges fél év ellenére „koncentrálunk a szakpolitikai célokra is”. Prioritásként kezelik az európai védelmi politikát, a demográfiai kihívásokat, illetve a kohéziós politika jövőjét is, céljuk, hogy ezeken a területeken áttörést érjen el Magyarország.

A nagy átfogó kérdések mellett olyan aktualitások is előtérbe kerülhetnek, mint az uniós intézményrendszer által tervezett, kínai elektromos autógyártókat sújtó importvámok ügye. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter határozottan előrebocsátotta, hogy a magyar kormány uniós szintű akciótervet dolgoz ki az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a verseny fokozása érdekében, amelyet a soros magyar elnökség keretében, a Versenyképességi Tanács július 8-9-i ülésén mutat be a tagállamoknak.

Biztonsági és politikai kihívások sora

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerint rendkívül sérülékeny időszakban biztosíthatja az Európai Unió működőképességét és reagálóképességét a magyar elnökség. A magyar elnökség ideje alatt az orosz-ukrán háború továbbra is komoly biztonsági és politikai kihívást jelent majd, a közel-keleti helyzet törékeny marad, a Kaukázus konfliktusforrás lesz, a Távol-Keleten pedig „bármikor bármi megtörténhet".

A célkitűzések között szerepel az intézményi átmenet zökkenőmentessé tétele, az elnökségre semleges, tisztességes közvetítőként tekinteni, lojálisnak lenni a többi tagállammal és intézménnyel, valamint a következő ötéves uniós politikáról folyó megbeszéléseket orientálni azokon a területeken, amelyeket a magyar kormány kiemelten fontosnak tart, mint például a gazdasági versenyképesség és a biztonsági és védelmi politika erősítése.

Orbán Viktor, a bróker

Az elnökség magas szintű protokoll eseményein Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz majd, így az informális európai tanácsülésen vagy az európai politikai közösség csúcstalálkozóján. A programtervek között szerepel egy EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó megszervezése is, utóbbi nem Magyarországon.

Bóka János szerint Orbán Viktor informális, politikai közvetítőként, „brókerként" betöltött szerepe lesz a fentieknél sokkal fontosabb. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a soros elnökség operatív feladataiért felel, és az elnökség idejére 177 eseményt terveznek, a kapcsolódó, informális rendezvényekkel együtt összesen 230 esemény várható. A rendezvények központi helyszíne a Várkert Bazár lesz, a nagyobb létszámú eseményeket a Bálnában és a Puskás Arénában szerveznék meg. Az elnökségnek 37 milliárd forintos költségvetéssel futnak neki, és mintegy 30-50 ezer beutazással számolnak, 2024 a turisztikai rekordok éve lehet.

Győzött a Fidesz, de áradt a Tisza

A június 9-i európai parlamenti választás után a Fidesz-KDNP majd 60 százalékos részvétel mellett 11 mandátumot szerzett, a Tisza Párt 7-et, a DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek formációnak kettővel kellett beérnie, a Mi Hazánknak eggyel.

Bóka János szerint az európai parlamenti választások legfontosabb politikai hozadéka az, hogy az Európai Parlamentben kialakult egy új jobboldali többség, ami eddig nem volt. Az európai politikai vezetők választása, hogy ezt a jobboldali többséget tiszteletben tartják, vagy ugyanazt a politikai koalíciót építik újra, amiben az Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok, esetleg a zöldek vesznek részt.

Mit adott nekünk az EU?

Május 1-jén volt 20 éve, hogy Magyarország az EU tagja lett. Az eltelt két évtizedben Európa 83 milliárd eurót áramlott az országba, a nemzeti hozzájárulástól megtisztított mutató is bőven 60 milliárd felett van. A magyar export mintegy 80 százalékának az EU-n belül van a piaca, a közúti infrastruktúra 3700 kilométerrel bővült a belépés óta.

Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. A térség országai, köztük Magyarország, már olyan nemzeteket is maguk mögött hagytak, amelyek régebb óta a közösség részei, így például Görögországot vagy Portugáliát.

Az ország vízfejűsége még hangsúlyosabb lett, Budapest 2004-ben az unió átlagos fejlettségének 129 százalékán állt, a legutóbbi, 2022-es adatok szerint ez a mutató már 158 százalék. Ezzel szemben az Észak-Alföld régió 44 százalékról pusztán 50-re lépett előre.

A 2021-2027-es programozási időszak lassan, kifejezetten döcögősen indul. Az Index adatai szerint a 2021–2027-es időszakban a teljes MFF-keretünk 21,8 milliárd euró, ebből az Európai Bizottság által eddig átutalt időszaki lehívás (előleggel) 1,6 milliárd euró, a teljes kohéziós keret 7 százaléka. Emellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznél (RRF – Recovery and Resilience Facility) a REPowerEU fejezet előlegét utalta át a bizottság: 920 millió eurót.

Összesen 12,2 milliárd euróhoz férünk hozzá, ami a kohéziós allokációnk alig 56 százaléka, az összes fejlesztési forrás (RRF-fel együtt) 37,9 százaléka. A MFF-forrásokból érinthetetlen 9,6 milliárd euró, a teljes RRF és RePowerEU keret is blokkolt, ami 10,4 milliárd euró. A nemrég beérkezett 184 milliárd forint (478 millió euró) utólagos hozzájárulást jelent a költségvetésből előfinanszírozott béremelésekhez.