Draghi sokkoló bejelentése: Európának drasztikus lépéseket kell tennie
Mario Draghi volt olasz miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, hogy határozottabban lépjen fel gazdasági érdekeinek védelmében, különösen az olyan országokkal szemben, mint Kína, amelyek "tisztességtelen előnyöket" élveznek.
Mario Draghi, az olasz volt miniszterelnök és az Európai Központi Bank korábbi elnöke, egy Spanyolországban tartott beszédében arra sürgette az Európai Uniót, hogy legyen kész több vámot és támogatást alkalmazni a jólétének védelme érdekében. Draghi szerint az EU-nak aktívabban kellene védenie gazdasági érdekeit azokkal az országokkal szemben, mint Kína, amelyek "tisztességtelen előnyökkel" rendelkeznek.
A beszéd időzítése különösen figyelemre méltó volt, mivel az EU nemrégiben jelentette be a kínai elektromos járművek behozatalára kivetett vámok jelentős emelését, amit több EU-tagállam, köztük Németország és Magyarország is ellenez. Draghi azzal a feladattal bízta meg az Európai Bizottság, hogy jelentést készítsen arról, hogyan kezelheti az EU a globális versenyképességének csökkenését.
Draghi beszédében kiemelte, hogy Európa nagyobb kihívásokkal néz szembe, mint az Egyesült Államok, amikor a kereskedelmi tétlenségről és a megtorlásokkal szembeni sebezhetőségről van szó. Hivatkozott olyan becslésekre, amelyek szerint Kína gazdaságának méretéhez képest körülbelül háromszor annyit költ iparpolitikára, mint Németország vagy Franciaország. Figyelmeztetett arra, hogy az "olcsóbb és néha technológiailag fejlettebb kínai importhullámmal" szemben Európának erőteljesen kell fellépnie, mivel ez a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethet az EU-ban.
A volt olasz miniszterelnök egy "külgazdasági politikát" is javasolt, amelynek célja Európa függőségének csökkentése azoktól az országoktól, amelyekben már nem bízhat bizonyos stratégiai területeken, mint például a védelem, az űrkutatás, a kritikus ásványi anyagok és a gyógyszerek terén. Azt is javasolta, hogy az EU kezdjen el egyértelműbb helyi gyártásra vonatkozó követelményeket előírni az EU-ban előállított termékekre és alkatrészekre, különösen a katonai beszerzések során.
Draghi hangsúlyozta, hogy a vámok és támogatások emelésével kapcsolatban "pragmatikus, óvatos és következetes" megközelítésre van szükség. Felszólította a többoldalú kereskedelmi szabályok újjáélesztésére és az Európába irányuló közvetlen külföldi befektetések növelésére irányuló erőfeszítésekre. Elismerte, hogy a zöld és a digitális átállás finanszírozási igénye óriási, és azt nagyrészt a magánszektornak kell majd biztosítania.
Európa gazdasági stabilitását azonban nem csak a kereskedelmi politika, hanem a belső politikai döntések is befolyásolhatják. Emmanuel Macron francia elnök döntése az előrehozott választások kiírásáról aggodalmat keltett az európai tisztviselők körében, és emlékeztetőül szolgál arra, hogy a populista politikai kockázatok milyen hatással lehetnek az EU gazdasági stabilitására. Macron lépéseit egyesek David Cameron volt brit miniszterelnökéhez hasonlították, aki a Brexit népszavazást írta ki, ami végül az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséhez vezetett.
A franciaországi politikai helyzet a pénzügyi piacokon is nyugtalanságot okozott, ahol a befektetők a 10 éves francia államkötvényekért rekord mértékű felárat kértek, és a francia részvények piaci értéke mintegy 210 milliárd dollárral csökkent. Egy olasz tisztviselő szerint a római döntéshozók aggodalommal figyelik a helyzetet, és ha a francia eszközök eladási hulláma folytatódik, az próbára teheti az Európai Központi Bank beavatkozási hajlandóságát.