Klímasemlegesség Magyarországon: válságok árnyékában

Magyarország klímasemlegességi törekvései a válságok hatására kerültek előtérbe, de a tartós változások még váratnak magukra. A Green Policy Center jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkent, ám ez elsősorban a válságok következménye, nem tudatos politikai döntések eredménye.

Magyarország 2050-re tűzte ki célul a klímasemlegesség elérését, és bár vannak pozitív jelek, a Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentés rámutat, hogy a változások egyes szektorokban esetlegesek. A Green Policy Center harmadszor készítette el jelentését, amely a magyarországi klímasemlegesség felé vezető út alakulását elemzi, de több szektorban hiányoznak az adatok, így csak korlátozott képet kaphatunk a helyzetről. A jelentések három évet ölelnek fel, és a koronavírus-járvány, valamint az orosz–ukrán háború hatásait is figyelembe kell venni az értékelés során.

A 2022-es adatok szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkent, ami a rendszerváltás óta nem látott mértékű. A csökkenés azonban többnyire válságok következménye, nem pedig tudatos cselekvések eredménye. A közlekedési szektor kivételével minden vizsgált területen csökkenést vagy stagnálást figyeltek meg. A közlekedési kibocsátások 7,7 százalékos növekedése több tényezőnek tulajdonítható, többek között a 2021-es Covid-korlátozásoknak, a 2022-ben bevezetett benzinárstopnak, a külföldi benzinturizmusnak és a hazai járműpark öregedésének.

Az energia, a mezőgazdaság és földhasználat, valamint az ipar szektorokban egyértelműen pozitív elmozdulást tapasztaltak 2020-hoz képest. A lakossági és szolgáltató épületeknél az ühg-kibocsátás jelentősen csökkent, részben az energiadíjak emelkedése és az enyhébb időjárás hatására. Az állami és önkormányzati épületekben a fűtési hőfokot maximálták, és néhol más tüzelőanyagra váltottak. Azonban a jelentés szerint a tömeges energiahatékonysági felújítások még nem kezdődtek el, és a válságkezelés állt a középpontban.

Az áramtermelés terén a napelemek gyors terjedése és a megújulóenergia-források használatának növekedése pozitív változást mutat. A mezőgazdaságban a kibocsátások csökkenése a növénytermesztéshez köthető, ahol a magas árak és az aszály miatt kevesebb műtrágyát használtak, és az aratási munkák is csökkentek.