Kamala Harris hatalmas bejelentést tett Ukrajnáról
Kamala Harris amerikai alelnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok több mint 1,5 milliárd dolláros segélyt nyújt Ukrajnának az energetikai ágazat helyreállítására és a humanitárius helyzet javítására a svájci Luzernben tartott ukrajnai békecsúcson.
A svájci Luzernben megrendezett ukrajnai békecsúcson Kamala Harris amerikai alelnök találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és bejelentette az Egyesült Államok által nyújtott több mint 1,5 milliárd dolláros segélycsomagot. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson az orosz invázió által súlyosan érintett energetikai ágazat helyreállításához és a humanitárius helyzet javításához.
Az alelnöki hivatal közleménye szerint az összegből 500 millió dollárt új finanszírozásként különítettek el az energiaágazat támogatására, míg 324 millió dollárt korábban bejelentett segélyekből irányítanak át az ukrajnai energetikai infrastruktúra sürgősségi helyreállítására és egyéb szükségletekre.
Harris elmondta, hogy „ezek az erőfeszítések segítenek Ukrajnának reagálni az energetikai infrastruktúrát ért legutóbbi orosz támadásokra azáltal, hogy támogatják a javítást és helyreállítást, javítják Ukrajna ellenálló képességét az energiaellátási zavarokkal szemben, és megteremtik az alapokat Ukrajna energetikai rendszerének helyreállításához és bővítéséhez”.
A segélycsomag részeként az amerikai külügyminisztérium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) több mint 379 millió dolláros humanitárius támogatást is bejelentett. Ebből a pénzből élelmiszersegélyt, egészségügyi szolgáltatásokat, menedéket, valamint vízellátást, higiéniai és csatornázási szolgáltatásokat biztosítanak majd azoknak az ukránoknak, akiket közvetlenül érint a háború.
Harris kevesebb mint 24 órát töltött Luzernben, ahol Joe Biden elnököt helyettesítette ezen a fontos eseményen. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is képviselte az Egyesült Államokat a vasárnapi csúcstalálkozón, ahol feladata volt munkacsoportok létrehozása olyan kérdésekben, mint például az ukrán gyermekek Oroszországból való hazatérése és az energiabiztonság.
Az Ukrajna békecsúcson nem vett részt Kína, illetve Oroszország, utóbbi meghívót sem kapott. A konferencia célja, hogy demonstrálja az Ukrajna melletti nemzetközi szolidaritást és közös platformot alakítson ki a megtámadott ország támogatói számára. A tervek szerint Oroszországot akkor vonják be a tárgyalásokba, amikor sikerült egységes álláspontot kialakítani.
A konferencia kezdete előtt Vlagyimir Putyin arról beszélt, Moszkva hajlandó akár holnap béketárgyalásokat kezdeni, majd közölte, milyen feltételekhez ragaszkodik: a Krím és a négy – részben – megszállt ukrajnai megye annektálásához, Ukrajna „denacifikálásához”, Ukrajna semleges állammá minősítéséhez, illetve az Oroszország elleni nemzetközi szankciók teljes feloldásához.
Putyin orosz elnök a békekonferencia előtt közölte, hogy közel 700 ezer orosz katona harcol Ukrajnában, de a halottak és sebesültek számáról nem tett említést. Oroszország hivatalosan alig több mint ötezer katonát vesztett a több mint két éve folyó háborúban, míg a független szervezetek szerint legalább ötvenezer olyan orosz állampolgár azonosítható, aki meghalt a harcokban. Ukrán és független források szerint az orosz veszteségek – halottakban és súlyos sebesültekben – már meghaladják a félmilliót. Ukrajna sem közöl pontos adatokat a veszteségekről, szakértők szerint a megtámadott ország is százezreket veszített.
Forrás: Reuters, BBC, MTI