Büntetőadók az autóiparban: az EU válasza a versenyképességi problémákra

Az Európai Unió döntése szerint jelentős büntetővámok bevezetését tervezik a Kínából importált elektromos autókra, amelyek a versenyképességi problémákra adott válaszként értelmezhetők, de kérdéses, hogy ez előrelépést jelent-e az európai autógyártók számára.

Az Európai Bizottság szerdai bejelentése szerint a kínai elektromos járműgyártás tisztességtelen állami támogatásokban részesül, ami veszélyezteti az EU érdekeit, ezért ideiglenes kiegyenlítő vámok bevezetését fontolgatják. A tervezet szerint, ha a kínai hatóságokkal folytatott megbeszélések nem vezetnek megoldásra, július 4-től ideiglenes vámokat vezethetnek be, amelyek mértéke gyártónként eltérő lehet: a BYD-re 17,4 százalék, a Geely-re 20 százalék, a SAIC-ra 38,1 százalék, míg a vizsgálatban együttműködő többi vállalatra átlagosan 21 százalék, a nem együttműködőkre pedig 38,1 százalék vámot szabnának ki.

Európa jelentős kitettséggel rendelkezik Kína felé, hiszen Kína az EU áruexportjának harmadik legnagyobb, árubehozatalának pedig legnagyobb partnere. A német gépjárműgyártás jelentős részt képvisel az exportban, és a kínai márkák globális térnyerése, valamint a német márkák csökkenő népszerűsége Kínában aggodalomra ad okot.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, Pásztor Szabolcs szerint a kereskedelmi aszimmetria a fundamentális probléma, amely a kereskedelmi mérleg tartósan negatív egyenlegét jelenti. Az EU tavaly 291 milliárd euró hiányt jegyzett Kínával szemben az árukereskedelemben. Az európai autógyártók állami támogatások révén alacsonyabb költségekkel állítanak elő elektromos autókat, ami veszélyezteti az EU-s gyártókat.

Az európai autóipar trilemmával néz szembe: a fegyverkezés, a zöld átállás és a költségvetési hiányok csökkentése között kell egyensúlyoznia, ami háttérbe szorítja a versenyképességi kérdéseket. A védővámok bevezetése szabadpiaci elvek szerint nem tűnik jó megoldásnak.

Az Audi szerint a szabad és tisztességes kereskedelem, valamint a nyitott piacok a jólét és a fenntartható növekedés alapját képezik. A vállalat aggodalmát fejezte ki a protekcionizmus és az elszigetelődés erősödése miatt, és kétségbe vonta, hogy a vámok megfelelő eszközök-e az európai értékteremtéshez.

A magyar gazdaság számára sem elhanyagolható a döntés, hiszen a kivetni tervezett büntetővámok gyártónként eltérő mértékűek, ami egy kettős diszkriminációs rendszert eredményezhet. A magyar kormány nem ért egyet a büntetővámokkal, hangsúlyozva, hogy a protekcionizmus nem megoldás, szükség van az együttműködésre és a szabad piaci versenyre.

Pásztor Szabolcs szerint a védővámok bevezetése könnyű, de a kivezetésük időigényes és fájdalmas lehet. A vámok nem oldják meg az alapvető problémát, Európa versenyképességének hiányát, és a védővámokkal az EU az amerikai kezdeményezés részévé válik, amiből nehéz lehet kilépni.