A maszekok uralma a szocializmusban
Zöldségesek, lacikonyhák, autószerelők, gmk-k, butikok, lángossütők, maszek taxik – ezek az ágazatok jelentették az első kapitalista fecskéket a Kádár-rendszerben a 70-es évektől kezdődően.
A maszek vállalkozók úttörő szerepet töltöttek be, akik nem a rendszerváltást célozták meg, hanem a szocialista piacgazdaság keretein belül értek el jelentős sikereket. A társadalom különböző rétegei csodálattal és félelemmel figyelték tevékenységüket és gyarapodásukat. A maszekok hozzáértése és kapcsolataik révén váltak elismertté és befolyásossá. Ha például valami hiánycikk volt az állami gépkocsi szervizben, akkor a maszek autósboltban lehetett megtalálni, még ha aranyáron is.
A maszek zöldségesek tekintélyt és befolyást szereztek, hiszen még a párttitkárok és állami cégvezetők is náluk vásároltak. A termékek ára magasabb lehetett, de a minőség garantált volt. Egyes maszek zöldségesek már a 70-es évektől kezdve képesek voltak arra, hogy januárban szabadságra menjenek, ami akkoriban szokatlan volt.
A Kádár-rendszer gazdasági reformjai lehetővé tették, hogy egyre többen foglalkozzanak maszek tevékenységgel. A "maszek" kifejezést állítólag egy ismert humorista használta először, és a magán szektor rövidítéseként vált ismertté. A kisiparos szolgáltatások, a lacikonyhák, sőt a háztáji állattartás és növénytermesztés is ide tartozott, és egyben az anyagi jólét jelképévé vált.
A maszek társadalom a szolgáltatási űröket igyekezett betölteni, lehetőleg kevesebb tőkével és anyagi ráfordítással, de nagyobb nyereség reményében. Gyakran szükséges volt kiskapukat találniuk, és az állami ellenőrzést ki kell játszaniuk. Egyes állami üzemekben a dolgozók a munkaidő után saját vállalkozásukban folytatták a tevékenységet, gyakran ugyanazokkal a szerszámokkal. A maszek világban az ügyeskedők találták meg a legjobban a számításaikat, és a polgárok is nyertesek voltak, hiszen így jutottak hozzá a hiánycikkekhez, minőségi termékekhez és szolgáltatásokhoz.