Hülyeség ellen a KRESZ sem véd
Zajlik a KRESZ gyűjtőnéven ismert közlekedési szabályrendszer átalakítása, konkrétumok egyelőre nincsenek. Az Index szakértőkkel járta körül a témát, akik egyöntetűen leszögezték, túlszabályozás nélküli, bertarható, oktatható elemeket tartalmazó KRESZ-re van szükség, az erőfitogtatók ellen azonban a szigorú szabályok sem védenek, a betartáshoz ugyanakkor minden adott, mindez csak morál kérdése.
Ahogy az Index arról beszámolt, több munkacsoport is dolgozik a KRESZ módosításán - jelenleg az alapelvek meghatározása zajlik. 2025. március 31-ig kell egy olyan anyagot letenniük a kormány asztalára, amit a kabinet benyújthat az országgyűlés elé. Konkrétumokról egyelőre nem esett szó, azokat a jelzett időpontig kommunikálják. A kabinet 5–6 területen eszközöl egyenként 30 féle jogszabály-módosítást.
Megkerestünk két szakértőt, hogy a jelenlegi KRESZ mely pontjait tartják a legkritikusabbnak, amit mindenképp a mai kor technológiai, társadalmi követelményeihez szükséges igazítani. Pető Attila, a Kreszprofesszorként is emlegetett vezetésoktató szerint épp itt az ideje egy ráncfelvarrásnak, hiszen a KRESZ 1975 óta nem sokat változott, legutóbb 2009-ben, annak is tehát már 15 éve.
A kormány célja, hogy a közlekedéshez alakítsa a KRESZ-t, az Autós Nagykoalíció (ANK) elnöke azonban óva int a túlszabályozástól. Knezsik István szerint a józan paraszti ésszel szembemenő szabályokkal nem biztos, hogy előrébb jutunk. Pető Attila is hasonló véleményen van, hangsúlyozva, hogy az új jogszabállyal, a KRESZ szükségtelen részeinek elhagyásával rendet kell tenni a fejekben, amihez plusz edukáció, ismeretterjesztés is szükséges.
Általános szakértői vélemény, hogy amennyiben mindenki betartaná a KRESZ-t nem lenne baleset. Pető Attila kiemelten fontosnak tartja a szabály tiszteletét és örömtelinek tartja, hogy összességében javulnak a baleseti statisztikák. Ugyanakkor véleménye szerint az új szabályok életbe lépésével – továbbá a járművek technológiai fejlődésének okán – felértékelődik a továbbképzés szerepe a már vezetői engedéllyel rendelkezők körében is.
Knezsik István szerint hülyeség ellen nincs gyógyszer, és józan paraszti ész kérdése, milyen szabályt tartunk be, és mit nem. Senkit nem akadályoznak abban, hogy a szabályokat betartva, előzékenyen, türelmesen vezessen közlekedjen.
Várhatóan az új típusú járművek kapcsolatos szabályozásokat is beépítik a KRESZ-be, amelynek egyik fókusza továbbra is a gyengébbek, a karosszériával nem védett közlekedők védelme a karosszériával rendelkezőkkel szemben. Knezsik István hangsúlyozza, hogy az is nagyon fontos, hogy a gyalogosok fokozott figyelemmel lépjenek az úttestre, különösen a figyelem elterelésére alkalmas eszközök, például mobiltelefon használata esetén.
A sebességkorlátozások és a gyorshajtók szankcionálásának kérdésében Pető Attila szerint a hazai sebességkorlátozások nemzetközi normákhoz igazodnak, és inkább azt lenne szükség szabályozni, hogy a közútkezelő valóban csak indokolt esetben helyezzenek ki sebességkorlátozó táblát. Knezsik István felhívta a figyelmet az ellenőrizhetőség kérdésére, ami megint csak a józan ész melletti közlekedési szabályok fontosságára irányítja a figyelmet.
A Európai Uniós célja, hogy 2050-re ne legyen közlekedési baleset a tagországokban. Ennek érdekében alkották meg a Fehér Könyvet, ami egy útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához. Knezsik István rámutatott, hogy ehhez a technológiai támogatást is biztosítják, minden újonnan gyártott autóban kötelező sávelhagyásra, illetve sebességhatár túllépésére figyelmeztető rendszert beépíteni. Az ANK elnöke szerint a járműtechnológia fejlődése hozzájárul a balesetszám csökkentéséhez, továbbá ahhoz is, hogy a balesetek minél kisebb sérülésekkel járjanak, és a KRESZ-t szükséges hozzáigazítani a változó technológiához.