Drágulnak az ingatlanok, de jelentős különbségek az országon belül
Az idei lakáspiaci kereslet erősödése áremelkedést generált, ám az országos viszonylatban nem tapasztalható markáns drágulás. Májusban az ingatlan.com lakásárindexe szerint több mint 1 százalékos havi árnövekedés volt megfigyelhető, ami előre jelzi a KSH és az MNB későbbi lakáspiaci elemzéseiben szereplő változásokat.
Az ingatlan.com lakásárindexe szerint tavaly májushoz képest 4,5 százalékos áremelkedést mutat az országos átlag, ami az áprilisi 3,8 százalékos éves tempóhoz képest erősödést jelent. A legnagyobb éves drágulás a dél-alföldi és észak-alföldi régióban volt megfigyelhető, ahol 7–8 százalékos árnövekedést regisztráltak. Pest megyei ingatlanárak azonban az elmúlt hónapban stagnáltak, részben a kiköltözés lassulása és a visszaköltözés miatt. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakásdrágulás üteme még visszafogott, ami a 2015 és 2022 közötti lakásárrobbanás tempójának csupán a harmada vagy negyede.
Budapesten a használt lakások átlagos négyzetméterára 954 ezer forint, míg az új lakásoké 1,28 millió forint. A XIII. kerületben a legmagasabb az új építésű lakások négyzetméterára, 1,35 millió forint. Debrecenben az új lakások átlagára közel 1,1 millió forint, míg a használtaké 825 ezer forint. Pécsen és Nyíregyházán is jelentős az újlakás-kínálat, ahol az átlagárak 972 ezer, illetve 655 ezer forint között mozognak.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint 2023-ban a lakáspiac minden fő mutatójában visszaesést mutatott, de a forgalomélénkülés a gazdasági környezet kedvező változását tükrözi. Közel 30 százalékos forgalomcsökkenés mellett 8 százalékos nominális drágulás volt jellemző, ami a magas infláció mellett közel 10 százalékos reálértékesést jelentett. A forgalomcsökkenés a múlt év első kilenc hónapjában volt jellemző, azonban az utolsó negyedévben már növekedés volt megfigyelhető, ami összhangban volt a csökkenő kamatszinttel és a gazdasági kilátások javulásával.
A tranzakciószámok visszaesése országszerte hasonló mértékű volt, Budapesten 26 százalékos, a megyei jogú városokban 29 százalékos, a kisebb városokban 27 százalékos, míg a községekben 36 százalékos csökkenést regisztráltak. A megyék között jelentős különbségek voltak, Zala, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron a legnagyobb forgalomcsökkenést mutatta, míg Baranya és Fejér a legkisebbet.
A lakások túlértékeltsége jelentősen csökkent, Budapesten már alulértékeltséget mértek. A befektetői érdeklődés is visszatérőben van a lakáspiacra, ami a bérbeadási hozamok növekedésével és a konkurens értékpapírhozamok csökkenésével magyarázható. 2025 tavaszán ezermilliárdos összeg fog felszabadulni a befektetőknél a korábban magas hozamú állampapírokból, ami jelentős impulzust adhat a piacnak.
Budapest északi agglomerációjában a kínálat jelentős, de a kereslet gyenge. Az állami támogatások és a hitelezés fellendülése nem érezteti hatását, a tranzakciószámok csökkenése ellenére az ingatlantulajdonosok még emeltek is a kínálati árakon. Az átlagos értékesítési idő lakásoknál 2-3 hónap, házaknál fél év. Dunakeszin és környékén a lakások átlagos négyzetméterára 700–800 ezer forint, házaknál 500–700 ezer forint között mozog.