Kirúgott karinthys tanárok pere: a bíróság elutasította a keresetet
A Fővárosi Törvényszék pénteki ítélethirdetésén elutasította a kirúgott karinthys tanárok keresetét. A tanárokat Sziklai Tamás, a TASZ ügyvédje képviselte, a tankerületvezető azonban nem jelent meg személyesen. A tanárok most perköltséget kötelesek fizetni, az ítélet ellen pedig 15 nap áll rendelkezésükre fellebbezni.
A bíróság döntése szerint a kirúgások mögötti oksági összefüggés nem bizonyított, és a tanúvallomások sem gyengítették a tankerületvezető álláspontját. A tankerület jogi képviselője szerint a tanárok pótlása nehézséget okozott az iskolában, de ez nem jelent jogellenes magatartást. A tanárok képviselője, Sziklai Tamás szerint viszont a kirúgások a diákok tanuláshoz való jogát sértették, és a polgári engedetlenségi akció alapjogként értelmezendő.
A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert, véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva. Azt állítják, hogy a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azzal a tankerület a pedagógusokat akarta megfélemlíteni.
Az iskola igazgatója, Hutai László szerint a munkabeszüntetések miatt elmaradt órák pótlása komoly kihívást jelentett, például a földrajz fakultáció megszűnt, és a szülők magánúton kerestek megoldást a gyerekek oktatására. A tankerület vezetője szerint a kirúgott tanárok helyére új pedagógusokat találtak, és minden évben változik, hány osztályt tudnak elindítani.
A tankerületvezető korábban elmondta, hogy 2022 szeptemberétől figyelemmel kísérték a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat, és októberben figyelmeztető levelet küldtek nekik. Azokat a tanárokat mentették fel, akik a figyelmeztetés után legalább 20 órájukat nem tartották meg. Nem csak a karinthys tanárok pereltek, a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára is bírósághoz fordult a Belső-Pesti Tankerületi Központ ellen, itt július 4-én várható az ítélet.
A bíróság szerint a polgári engedetlenség munkabeszüntetésnek minősül, ami jogi szankciókkal jár, és a tanárok többszörösen munkajogot sértettek, nem teljesítették a közalkalmazotti kötelezettségeiket. A bíró hozzátette, hogy a tankerület részéről valóban megtörtént a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása.
A kirúgott tanárokat képviselő ügyvéd cáfolta, hogy a diákok jogai sérültek volna a tiltakozások miatt. A tanárok az alapvető emberi jogaikkal éltek, és a polgári engedetlenség békés és arányos tiltakozás volt, ami fontos közügyet érintett és hatékonynak is bizonyult.
A tankerületi vezető, Rábel Krisztina elmondta, hogy a tankerületben a negyvenhárom iskolából összesen tizenhárom iskolában volt polgári engedetlenség az adott időszakban, és két olyan iskola volt, ahol száz óra felett maradtak el tanórák. A Karinthy kiemelkedett, ahol körülbelül négyszáznegyven óra maradt el a tanárok tiltakozása miatt, ami az elmaradt összesen nyolcszáz órának több mint felét, ötvennégy százalékát tette ki. Rábel szerint a pedagógusok pótolhatatlansága sem igaz, mivel szerinte pótolva lettek a tanárok.
A kirúgott tanároknak hónapokon keresztül visszatanítást kellett végezniük a szülők költségére, ami arra utal, hogy nem sikerült volna pótolni őket, a munkájukat. Az igazgató, Hutai László szerint a kirúgásoknak jelentős hatása volt a kollégák lelkére, és az elbocsátott tanárok hiánya kritikussá tette az iskola működését.